 |
| Torna vára |
 |
| Az Áji-völgy is sziklák szorításában halad, de sziklái eltörpülnek a vele párhuzamos Szádelő-völgy mellett. |
 |
| Ez a völgy vízeséseiről híres. |
 |
| A nagy vízesés. Most kevesebb víz volt benne, mint 2014 májusában. |
 |
| Egy kisebb vízesés. |
 |
| A nagy a másik oldalról. |
 |
| A szlovák oldalon fekvő Szilicébe már az alkonyi órákban érkeztünk. |
 |
| Hatalmas szakadéktöbör mélyén nyílik a barlang. |
 |
| Régóta ismert rejtélyes barlang ez.Már Bél Mátyás próbált magyarázatot találni arra, hogy ilyen alacsonyan a mérséklet övben hogy alakulhat ki egy jégbarlang. Ma sem ismert a pontos magyarázat. |
 |
| A barlang bejáratáig lehet menni. Már itt is jégcsapok fogadják az embert. Itt 1863-67 közt sörfőzdét üzemeltettek, nem kellett messzire vinni a hűtéshez a hordókat. A szilicei mészáros és a jegesek is felfedezték a barlang rendkívüli adottságait, de szerencsére nem tudták az összes jeget kitermelni. |
 |
| A szakadéktöbör mélyén. |
 |
| A sziklás vidék több pontján nyílnak kisebb barlangok. |
 |
| Sziklás vidék. |
 |
| A barlangba érthető okokból nem lehet bemenni. Az ismertetőtáblán van néhány fénykép, milyen is lehet ennek belseje. Ez egy jégzuhatag. |
 |
| Ez egy másik. |
 |
| Bódvaszilas, és mögötte az Alsó-hegy. |
 |
| Az Alsó-hegy egy másik nézete. Bal oldalon a tornanádaskai kastély látszik zöldellő parkjával. Itt nemrégiben Tormáék jártak, és néhány fával gazdagították találataik számát. |
 |
| Az Alsó-hegy egy nagyobb kiterjedésű fennsík, ami helyenként meredeken törik le a Bódva völgyére. |
 |
| Kilátás az Alsó-hegy felé kapaszkodva. Bódvaszilas, háttérben a Szalonnai hegység. Bódvaszilas meghatározó épülete az egykori 18.századi Esterházy-magtár. Az üres épületet az Aggteleki Nemzeti Park megvásárolta és félmilliárd forintnyi EU-s pénzből szépen felújította. |
 |
| A magtár pincéje. Egykoron Szilas híres bortermő vidék volt, ma már ennek semmi nyoma. A hatalmas pince is üresen tátong. |
 |
| A magtár 2011-ban MagtArt néven a "Művészetek Magtárja" koncepcióval"természetművészeti" eseményeknek (alkotótáboroknak, szimpóziumoknak, előadásoknak) nyitotta meg kapuit. Ma már csak néhány természetművészeti alkotás található itt. Helyettük gyermekrajzok, gyermekfoglalkoztatók vannak. |
 |
| Az épület jó része ma üresen áll. A hucul ló csontváza nemrég került ide, talán egy új kiállítás nyitányaként. |
 |
| Az Alsó-hegy fennsíkjáig több mint 300m-t kell emelkedni. Útközben érintjük a Macskatemplom nevű sziklás részt. |
 |
| A Macskatemplom legnagyobb sziklája. |
 |
| A Kőkapun keresztül jutunk fel a fennsíkra. |
 |
| A műholdfelvételen is láthatjuk, töbörök sokasága borítja a felszínt. A határsáv is kivehető. |
 |
| Jelenleg a területen 111 zsomboly
ismert, ebből 64 található a magyar oldalon. Az Alsó-hegyi zsombolyok több
mint felének ismert mélysége a -20 m-t sem haladja meg. -50 m-nél mélyebbre
20, míg a -100 m-nél mélyebbre csak 5 zsomboly hatol le.
Első utunkba eső zsomboly a Tektonik-zsomboly. Szűk szája ellenére -80m-es. |
 |
| A Jóbarát-zsomboly is egy a kisebbek közül. |
 |
| Az Útmenti-zsomboly hatalmas szája becsapós... |
 |
| ...mert mindössze 6m-es mélységet rejt. |
 |
| Túránk fő látnivalóját a Vecsembükki-zsombolyt függőleges panorámával igyekeztem befogni. |
 |
| Korlátok biztonsága mögül próbáltunk bepillantani 236m-es mélységébe, kevés sikerrel. |
 |
| A szlovák-magyar határsáv. Egy hónapon belül a második zöldhatárhoz érkeztem. Itt nincsenek járőrök, nincs kerítés. |
 |
| A Karácsony-zsomboly is egy kisebbfajta. |
 |
| Az Őz-zsomboly nevét onnan kapta, hogy -80m-es mélységében sok őz csontvázat találtak |
 |
| Veszélyességét mutatja, hogy emberi csontokra is akadtak a tátongó mélységben. |
 |
| Az egykori bükk magfát mi is felkerestük. Szél Győző 2014-ben így írta le a fát: "Íme a várva várt nagy bükk -525 cm-es. Nagy része mára sajnos szinte teljesen kiszáradt, egy hatalmas előre nyúló ágában van már csak élet - sietni kell a hitelesítéssel, hogy fölkerülhessen a listára." |
 |
| Azóta mintha a koronája tovább csonkult volna, de előrenyúló nagy ága végén biztató rügyek sokaságát fedeztem fel. Én 527 cm-nek mértem. |
 |
| Hamarosan ez lesz a sorsa. |
 |
| A bonyhádi piros fazék egyenesági rokona, egy kék vödör mutatja az isten háta mögötti jelentéktelen Menetke-zsomboly helyét. |
 |
| Egy kisebb töbör. |
 |
| Ahol a fák szétnyitnak, tavaszi héricsek sokasága virít a sziklagyepen. |
 |
| Pillantás a Szalonnai-hegység csúcsára. Az 521m-es Szár-hegyen ma is működik a TV-torony. |
 |
| Állatokat csak efféléket látunk, nem farkast vagy medvét. |
 |
| Új fában sem volt gazdag a vidék. Ez a gyertyán agg kora ellenére sem érte el a listás méretet. |
 |
| Az Esztramos-hegy Bódvaszilas mögött. Jól látható az a seb, amit az 1940-1996 közti a kőbányászat okozott. A 380m magas hegyből csak egy 320m-nyi csúcs maradt. 1920-1960 közt pedig a belsejében is bányásztak, ott vasércet. Ezen idő alatt legalább 54 barlangot fedeztek fel, nagy részüket elhordták, berobbantották, vagy meddővel feltöltötték. Nincs hazánkban még egy olyan hely, ahol ehhez mérhető természetpusztítást végeztek. |
 |
| Az Esztramos-hegy mai csúcsa. Ennek a hegynek a rendkívüli barlangjai mellett kiemelkedő növényi értékei is vannak, ritka ásványai, és fantasztikus ősleletei. 1996-ban a kőbánya bezárásával megmenekült a hegy, megmaradtak a még létező barlangok. Persze a kőbánya bezárását elsősorban nem a természetvédelem érte el, hanem a bányatársaság ment tönkre a diósgyőri kohászati megrendelések megszűnésével. A bányászat révén 250 embernek adott munkát a hegy, ma a Nemzeti Park révén kettő-háromnak. Nagyszabású tervek, remek ötletek persze voltak arra, hogy lehetne felfuttatni az idegenforgalmat a hegyen, hogyan lehetne a kieső munkahelyeket legalább részben pótolni (bemutatóhely-komplexummá alakítás, Ércek Háza, Gépek Háza, szálláshelyek a bányaüzemi épületekből, további négy barlang bemutatása, bányavasút a vasércbánya tárórendszerében, liftek az egykori táróaknákba, kilátó, étterem, szabadtéri színpad stb.), de ezekből nem lett semmi. |
 |
| A Rákóczi-barlangot valamikor az 1950-esévekben találták meg a vasérc bányászata során, és ezt is kezdetben a meddő kőzet eltüntetésére szemelték ki. Az 1.számú tó alján ma is látható az ide becsillézett nagy mennyiség meddő, amit így nem kellett a felszínre kiszállítani. Itt a falakon nem is találunk cseppköveket, mert azt lecsiszolta a föntről beöntött kőzúzalék. Szerencsére a vasércbányászat a barlang felfedezése után hamarosan megszűnt, így a barlang megmenekülhetett. |
 |
| 2002 januárjában Szilágyi Zsolt kutatóbúvár egy merülés során eltévedt a barlang tavában és ezzel kezdetét vette a magyar barlangászattörténet eddigi legkalandosabb akciója. Részletek innen. |
 |
| A tóban azóta is rendszeresek a merülések. A búvárok létrája ma csaknem teljesen kint van a vízből, vezetőnk szerint tíz éve még csak a fölső két foka lógott ki. A barlangtó szintje elsősorban a Bódva szintjétől függ, de van egy jó ideje megfigyelhető csökkenő jellege is. Okát nem tudják. |
 |
| Itt a Baradlával ellentétben hatalmas szintkülönbségek is vannak, és helyenként aknaszerűen lejt. |
 |
| A barlang sajátossága a rendkívüli változatossága. Bal oldalt borsócseppkövek, jobbról csüngők. |
 |
| A borsócseppköveknek is rendkívül sok fajtája van. |
 |
| A csüngőcseppkövek formagazdagsága is a vetekszik a Baradlával. |
 |
| Szép szombati napon az utolsó indulási időpontig kellett a vezetést végző kedves hölgynek várakoznia, hogy személyünkben a nap első és utolsó látogatói megérkezzenek. |
 |
| Ez a barlang rendkívüli formagazdagságával és változatosságával tűnik ki. |
 |
| A 2.számú tó. |
 |
| Csüngőcseppkövek sokasága. |
 |
| A barlangban a bejárt hossz csak kb. 350m (ezt oda és vissza is megteszi az ember), de sokkal többnek tűnik. A túra így is egy óráig tart. |
 |
| A barlang teljes hossza "csak" 700méter, függőleges kiterjedése pedig 79 m. |
 |
| Zárásként még egyszer a borsó, karfiol és brokkoli alakú cseppkövek. |