A nap nem indult bíztatóan. |
... az esőkabát és a gumicsizma. A hölgyek inkább az autóban maradtak. |
Tipikus mezei juhar. |
Befelé a sűrűbe. |
Egyik legszebb gyertyánunkat rejti az itteni erdő, amit Gyuri újramér. |
Kérge. |
Megérdemel még egy képet. Táblája is van, "érdekes törzsű fa." |
Még egészséges bükkök is akadnak. |
Íme. |
Az idő jobbrafordulásában bízva, Janadal Attila vezetésével elindultunk a Hajagra. Kezdetben csalódtunk az időjárásban. |
Itt elsőként Jandala Attila csaknem 600-as, új hársfáját néztük meg. |
A sziklaperem szélén áll, környezete is fantasztikus. |
Oszlik a köd. |
Útban a Hajag kőszorosához. |
A sziklákon hegyi juharok tekeregnek. |
Attilától megtudtuk, hogy nemrégiben sziklaomlás volt itt. |
A sziklafalban két barlang, fenn magasan. Régebben létra vezetett fel hozzájuk, de az omlás óta nem pótolják ezeket. Gyuri is hamar feladta, a gumicsizmát nem sziklamászásra fejlesztették. |
A Törkü-likat kevesen keresik fel mostanában. |
Teket Attila a kőszoros másik oldaláról integet. |
A meredek hegyoldalban listás hegyi juhar, Gyuri éppen ehhez mászik fel. |
Bagatell. |
A Nap is kisütött, a csodás fényekből keveset ad vissza a kép. |
A Hajag bizarr látnivalója a szovjet megszállás egykori emléke, a ma már romos és antennák nélküli BARS-504-es katonai állomás, ahol már Teket Attila vezetett minket. |
Egyes térképek rakétaállomásként hirdetik, valójában ez egy atombiztos kommunikációs állomás volt, ahol a lényeg nem ez az egy-két hangár, hanem a föld alatti bunkerek. |
A két emelet mélységű betonbunker szellőzői. Több részlet innen. (Lehet, hogy egy-két fizikus szakhiba akadhat a leírásban.) |
Hazafelé rövid megálló a magyar tengernél. |
Az elmúlt napok szeles időjárása sok kagylót szórt a kenesei partokra. |
A Tihanyi-félsziget. |
A találkozó utóélete, pöfeteg rántva. Finom volt. Szép felvételeket, szakszerű leírásokat Pósfai György oldalán találunk. További nagyszerű felvételek Lukács Róbert FB oldalán. |