 |
| Kezdjük rendhagyó fákkal. Az újabb dendrokronológiai vizsgálatok szerint, több mit öt évszázada lehet, hogy máramarosi tölgyekből készült a híres nyírbátori stallum, aminek egyik fele a helyi múzeumban van, a másik a Nemzeti Múzeumban. Ez a nemrégiben elvégzett dendrokronólógia alaposan felrúgta mindazt, amit a művészettörténészek tudni véltek erről a nagyszerű alkotásról. (Bővebben majd a másik blogomban.) |
 |
| Ma hazánkban egyetlen egy templom őrzi középkori fedélszékét, a nyírbátori volt Szent György, ma református templom. A dendrokronológia itt is elég jól bekavart. mert kiderült, hogy nem 1511-ban fejezték be templomot, hanem a 1514 és 1525 közt. Ezek is máramarosi tölgygerendák. |
 |
| Máramarosi tölgygerendákból ácsolták a nyírségi harangtornyokat, így a legkorábbit, a nyírbátorit is, 1640 körül. A máramarosi fát a Szamoson úsztatták le, így is több mint 20km-t szekereken kellett megtennie Nyírbátorig. |
 |
| Nyírbátor két híres templomát egy látványos "gótikus út" köti össze. Az út mellett csak egy nagyobbacska fa van, ez a zöld juhar. Kerülete két "családi öl", azaz 320 cm. Így sem fában szenvedi a legnagyobb hiányt, hanem életben. Se egy kávézó, se egy fagyizó se más nincs a sétaút mentén. |
 |
| A baktai kastély parkja nagy, és túlnyomó része még gondozatlan. Torma Zoli már járt itt, és két kőrist vett fel a listára. A park gondozatlan részébe most nem volt szabad bemenni, mert a június 27.-ei nagy vihar hatalmas pusztításokat végzett itt is. |
 |
| A nagyari Petőfi-fát nem a mostani nagy vihar pusztította ki, hanem az idő, és egy 1992(?)-es villámcsapás. Szép. 630-as tölgy volt. Ma is megbecsült torzó. Lánglelkű költőnk Nagyarban írta a Tisza című versét, amíg a helyi földbirtokos Luby család vendégszeretetét élvezte. |
 |
| Ez már a túristvándi platán. Szép nagy fa, de valószínűleg csak közelit a lista felé. |
 |
| A híres malom tölgygerendákból épült. |
 |
| Kicsit feljebb a Túron nagyszerű kikötő -és fürdőzőhelyek vannak. |
 |
| Tavirózsák. |
 |
| A malom gátja alatt kicsit feldúsul a növényzet. |
 |
| Csapolás |
 |
| A malom. |
 |
| Pósfai György hívta fel a figyelmemet a Túristvándi és Kölcse közt elterülő Rókás-legelőre. |
 |
| A hatalmas területű (126 ha) fás legelő talán a legszebb ebben a típusban. Másfélszer akkora, mint a Bogyiszló melletti Kasztói-legelő. |
 |
| Eddig 13 fát adott a listára, de folyamatosan gyarapodnak és pusztulnak a nagy fák. |
 |
| Egy részét még legeltetik, egy kisebb nyájat láttam egy fa tövénél heverészni. |
 |
| Ez a legnagyobb fa és a nyáj pont alatta heverészett. A tikkasztó napon a juhászkutya is ezt tette, talán a juhász is, de őt nem láttam sehol. A dendromán 7 csapás egyikére, a kutyára gondolva a fát nem mertem nagyon megközelíteni. (Nálam a dendromán 7 csapás egy ponton különbözik a Gyuriétól: (1.sár, 2.tűző nap, 3.csípő-szúró rovarok, 4. kerítések, 5.tüskés-csípős bozótosok, 6. vasvillás gazda, 7. őrző-védő kutyák) Öt éve volt 599, most már a 600-asok klubbjában kell, hogy legyen. |
 |
| Az út északi oldalán már nem legeltetnek. Egy részén kaszáltak. |
 |
| Idelátszanak a beregszászi aranygombos dombok. |
 |
| Gólyák a kaszálás utáni réteken. |
 |
| Lányom a vajai kastélypark egy odvas fájánál, egy japánakácnál. Itt vagy nem járt Torma Zoli, vagy nem éri el egyetlen egy fa sem a listás méretet. |
 |
| Itt is van egy lista felé közelítő platán. |
 |
| Itt is hatalmas pusztítást végzett a vihar. A frissen restaurált reneszánsz kastély tetőzetét is megbontotta. |
 |
| A református templom tornyával egy nagy japánakác konkurál. |
 |
| Jóval nagyobb, mint két "családi öl" (feleségemnek éppen csak a kézfejét lehet felfedezni), úgyhogy talán eléri a 400-as listahatárt. |
