2018. június 11., hétfő

Egy dunántúli mandulafáról

Gondolom mindenkinek a Janus Pannonius vers jut eszébe a bejegyzés címéről, még így nyár elején is.
Janus Pannonius: EGY DUNÁNTÚLI MANDULAFÁRÓL

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?
(Weöres Sándor fordítása/átköltése)

Irány a pécsi Havi-hegy. Weöres Sándor fordításában, vagy ha úgy tetszik átköltéséből ismerjük a verset a mandulafáról. Elképzelhetjük a szelíd arcú költőt, aki magát siratja pécsi, meg nem értett magányában. A valóság azonban egészen más,  és nem csak az arcvonásokat illetően. (Költőként ismerjük, de évekig a királyi kancelláriát vezette, majd fontos egyházi posztok után a nagyon jól jövedelmező pécsi püspökség élére került "politikai állásba", mint a Mátyás által  "kinevelt" új hatalmas oligarchák egyike, aki természetesen származásának megfelelően, a szlavón báni címet is megkapta.Bukása sem volt éppen " szelíden költői": Mikor Mátyás a cseh hadjáratinak a finanszírozására benyújtotta az általa kinevelt oligarcháknak a számlát, akkor nagybátyjával, Vitéz Jánossal a lázadók élére áll. A bukás után a pécsi püspökség kincstárából magához vett javakkal Itália felé menekült, ám egy összeesküvő társának Zágráb feletti várában utolérte a halál.)   Ma már tudjuk, hogy a  Weöres-féle fordítás is kicsit más, mint az eredeti.

Rétfalvi Sándor keresztje annak idején nagyon "ütős" volt.

Van itt egy szelídebb és régebbi kereszt is, Kiss György a századforduló népszerű, Szászváron született mesterének alkotása.

Szép a kilátás innen.

És végre elérünk a mandulafához.

A fáról Lukács Robi tudósított először azzal, hogy  a pécsiek nevezik az "Év fája" versenyre.
Frissítés: Ezt a címet végül  el is nyerte, sőt az Európai Év Fája versenyben is első lett.

Könnyen elsétál az ember mellette, de ha megáll, és megszemléli, akkor látszik a kora. Gondolom. Mert igazság szerint nem sok ismeretem van a fafajról. Annak ellenére, hogy több száz éve itt van Magyarországon, nem szerepel a dendrománia.hu-n. A cseresznyékkel kéne megküzdenie, de szinte reménytelen, hogy a prunusok közé bekerüljön,  meglépve a 300 cm-es szintet.

Az ágai közé egy csokrot tettek, ezzel önkéntelenül is "megszentelték" számomra.

Amúgy is , eléggé szent a környezete is. Bartalits keresztjének Pietàja.

A Havi-hegyen persze nincs egymagába, sok kisebb, fiatalabbnak tűnő társa van. Annyit még sikerült megtudnom róla, hogy Janus idejében még más fajták voltak, nálunk akkor még csak díszfának ültették, és termésük nem érett be. A 19.század végén kezdték el ültetni azokat a fajtákat, amik termést is hoznak nálunk.Gondolom, ez sem Janus korából maradt itt, hanem inkább  19.század végi.

Még egy kép Rétfalvi keresztjéről, háttérben a Mecsek.
Végezetül olvassuk el a verset az eredetinek jobban megfelelő, de kevésbé szép fordításban, Jankovits László verziójában, ahol nyomát sem fogjuk találni a tragikus zúzmarás rügyfagyásnak, inkább a diadalmas téli virágzást élteti a költő. A versből egyébként alig valamit fogunk érteni, mert Janus ezt pont úgy írta meg, hogy "összekacsintó módon", csak a borzasztó nagy antik műveltséggel rendelkező elit értse az utalásokat, áthallásokat.
(A címben én "dunántúli" helyett pannóniait írtam, mert Janus is ezt használta, és mint Engel Pál kimutatta a középkori Dunántúlról szóló tanulmányában,  az ő idején még nem nem volt ismert olyan fogalom, hogy Dunántúl.  Jankovits nem fordította le a címet a Jelenkor cikkében.)

Egy pannóniai mandulafáról

Hesperisek kertjében a Tíryns-béli se látta,
Alkinoosnál az sem, ki vezér Ithakán
ezt, ami boldog réteken is csodaszámba mehetne,
nemhogy Pannoniánk ritka hideg talaján:
hóban, fagyban e bátor mandula egyre virágzik:
lám, a tavasz rügyeit bontja ki zordan a tél.
Phyllis, Proknét kellett várnod – vagy valamennyi
késlekedést gyűlölsz Démophoónod után?