2025. május 15., csütörtök

Mátrában 2.

Két tehetséges tanítványommal további rövid túrát tettem  a Mátrában. 

 

Tipikus mátrai "kőfolyás." Ennek neve is van, Kőhalom. 

A Kékesről a Mátrabérc ismert útvonalán indultunk el. Kedd délután volt, az egész körúton senkivel nem találkoztunk. A Mátrát nem sutja ilyenkor a túlturizmus. 

Gabihalála ismert tájékozódási pont. A neten számos elképzelés kering arról ki volt Gabi: a) favágó b) betyár c) ló  d) eb e) szerelmes férfi f) szerelmes nő g) egyéb

A Kékestető felé tartó utunkon az izgalmakat az jelenti, hogy a Mátrabérc egyes pontjain "kövekre" tudunk kimenni, amik remek kilátópontok. Ezek a kövek: A Disznó, a Sas és az Erzsébet nevet viselik. Hogy melyikről készült az aktuális kép, azt már nem tudom. Ez talán a Disznó-kő.

Ezt talán Parád.

Egy kő peremén.

Távoli rét.

Ez talán a Sas-kő.

Ez meg talán az Erzsébet-kő. 

Galyatető.

A távolban Salgó-vár. 

Egy figyelemreméltó kőris. 

A Visontai-erőmű. 

Gyeprészlet árvácskákkal.

A Bükk a Bél-kő sebhelyével. 


Hazánk talán legkevésbé méltányolt túraterületei közé tartozik a Heves-Borsodi-dombság. Pedig itt olyan látnivalók vannak,  mint a képen is látható Nagy-kő homoksziklája. A szociálisan is roppant hátrányos vidék "természetvédelméről"  így ír a Wikipédia:  "A védettség ellenére- távédelmi körzetről van szó-  mértéktelen erdőirtások, tarvágások folynak ezen a tájon, tönkretéve az egykor dús rengetegekkel borított, vadregényes vidéket. A letarolt cserfaerdők, gyertyános–tölgyesek, bükkösök, fenyvesek helyén mindent elborít az akác. Eltűnőben van az ó-bükki völgyek, rétek, sziklagyepek különleges biodiverzitása is." Csekélyke tapasztalatai összecsengenek ezzel.


Végül egy pillantás a gyöngyösi kastélypark listás törökmogyoróára. 

 

2025. május 14., szerda

A Mátrában 1.

Három kisebb-nagyobb mátrai túra lesz most itt összefűzve.

A Veronika-réttől indulva először az egykori mátrhazai síugró sánc irányába indulok el. 

Magyarország legnagyobb síugró sánca volt ez, 70m-es hosszával.. A sáncrekordját Gellér László állította fel 86,5m-es ugrással, 1972-ben. 1969 és 1989 közt rendeztek itt versenyeket. Lift nem volt. Az ugrások után 465 lépcsőn kellett felmenniük egy újabb ugráshoz a versenyzőknek, a lécet a vállukon hordva. Ehhez képes semmiség volt az, hogy a Veronika-réttől az idáig vezető 600m-es utat is hasonlóan kellett megtenniük.

A sánc tetejére vezető lépcsősort nemrégiben levágták, így ma nem lehet a sáncra felmenni, pedig jó kilátópont lehet. Nyilván  életveszélyes állapotban van. 

A legszebb mátrai kőtengerek egyike nincs messze a sánctól. 

Az esős időben, messze minden vízforrástól, pataktól életemben másodszor látok szalamandrát. 

Megkezdem kemény emelkedésemet a Mátrabércen. 

Egy tarrvágásról körbenézek, riasztó felhők, e szerencsére csak egy is szemerkélés lett itt belőle. 

Gyeprészlet kutyatejjel...

...kankalinnal.

Furcsa fa. 

Ilyen időben nem a Tátrát fogom látni, hanem a távolabbi esőket. 

Tipikus erdő. 

A Kékestetőről a déli sípálya nyiladékán megyek vissza a Veronika-rétre

A síport emléke. Régebben hóágyúztak még, de 2021 óta nem nyit ki a kékestetői déli sípálya.  

A meredek északi pályán már évtizedek óta nem lehet síelni. 

Kilátás a sípálya nyiladékról.

Csend, magány, rigófütty. 

Ez a szurokszegfű (?) már a Gyöngyössolymos melletti Csák-kőn van.

Kilátás a Csák-kőről. 

A falu középkori eredetű temploma. 

Kilátás a Mátra keleti felére. 

A Csák-kő melletti Gyöngyös-patak komoly hegyipatak. 

A Csák-kő sziklái.

2025. május 10., szombat

A Kékes bükköse

A minap Gyöngyösön akadt dolgom, kétszer is felugrottam a Kékesre.

Először egy kisebb túra keretében érintettem a Kékes északi oldalán lévő bükköst. 

Hat évvel ezelőtt már megcsodáltam.

 Közben halottam róla, hogy komoly vizsgálódásokkal kiderítették, hogy a Kékes északi oldalán van egy olyan erdőfoltunk,  amit soha nem vágtak ki.


Csak lassan állt össze bennem, hogy nem erről az erdőrészről van szó. Az egy kicsit lejjebb van, és egy kicsit keletebbre is. 

Ott korábban már egy erdőrezervátumot alakítottak ki, és most még a turistaútat is elterelték. Itt meg átmegy a Kéktúra is. 


Másnap a Kékes felhőben volt. Gondoltam, egy ködös bükkös látványa májusban érdekes lesz.


Misztikus hangulata volt mindennek, ami azzal kezdődött, hogy egy teremtett lélek nem volt a hegyen, és azzal folytatódott, hogy csak valami nagyon halk ipari búgást lehetett hallani. 

Következzék akkor néhány kép, kommentár nélkül.