 |
| A Grébec-Duna torkolata. Az itt folyó revitalizációs munkák eredménye egyelőre nem látszik meg a torkolat szélességén, de innen a túlsó partról nézve, határozottan úgy tűnik, mintha több víz csillogna a medrében. |
 |
| A Veránkai-sziget. A sziget még elzártabb lett, mint eddig volt. A csanádi rév felől megszűntek a menetrend szerinti átjáró hajók. Gyakorlatilag most csak azokat viszik át, akik szállást foglaltak a sziget üdülőjében. |
 |
| A Duna meder itt az 1898-ban befejezett átvágás eredménye. Az egykori sarkantyúk mögött szigetek sora alakult ki. |
 |
| Érkezés a Lapis-tóhoz. Kerékpáromat egy kettős törzsű fehér nyárhoz támasztottam, de ez a fa nem érte el a listás méretet. Mögötte viszont már felsejlik egy hatalmas fekete nyár. |
 | |
| Hármas törzsű, de magasan szétágazó. Kerülete 725 cm. Koordinátái: 46 16' 30" ; 18 55' 00" |
 |
| A Lapis-tó. Múltjáról nem sokat sikerült megtudnom. Az általam átvizsgált régi térképek egyikén sem szerepel. Az újabbak közül a Szarvas András-féle említi. ShG is járt már itt korábban, az ő blogbejegyzése hívta fel figyelmemet a területre. A "tó" a töltés és a Duna közt helyezkedik el. Szomszédságában eléggé szabályos alakú, környezetüknél csak egy-két méterrel mélyebb fekvésű kubikgödrök sorát találjuk. A Lapis-tó a tó elnevezésre csak akkor szolgál rá, ha az áradó Duna medrébe visszahúzódván itt vizet hagy hátra. A lapis, mint köznév az alföldi szóhasználatban sík földterület, kiszáradt tófenék jelentésű. Valószínűleg tehát itt korábban, vélhetően még a szabályozási munkák előtt,egy kiszáradóban lévő tómeder feküdhetett. |
 |
| A "tó" közepén érdekes alakú fekete nyár áll. |
