A Kasztón, azaz a bogyiszlói tölgyfás legelőn

 

Rég jártam Kasztón, még régebben végeztem itt valamiféle "vizsgálódást".
 Kasztónak a nagy korszaka lecsengett. Varga Anna vezetésével 2016-2017-ben egy tanéven keresztül zajlott  a "Kasztó-projekt", ami "tantárgyi integrációval, élménypedagógia és projekt alapú oktatáselemeit fűzte össze".[Lásd ezt a tanulmányt.] Abban az időben szép ismertető táblák, odúk kerültek ki. Ma már inkább a  tiltó- és figyelmeztető táblák a jellemzőek. 

A Dendrománián öt fa szerepel a listán, 2007-es és 2014-es mérési évekkel. A területen négy csoportban van a fák nagy része. A legsűrűbb a keleti csücsök környéke, itt relatíve kisebb és vélhetően fiatalabb fák vannak. A legelőt kettészelő út keleti felén egyetlen egy listás fa volt korábban, ez 2014-ben is már alig élt, mára tökéletesen kiszáradt. Most a keleti terület legnagyobb fája a kiszáradt listás mellett áll, és 494 cm-nél tart. Az úttól nyugatra egy nagyobb csoport egy egykori fok partján áll. Az itteni listás fa átlagosan kb. 1,8 cm-t gyarapodott évente, de vélhetően az utóbbi időkben már nem sokat nőhetett, hiszen 2/3 része már száraz. Van viszont a fok másik partján egy új találat 525 cm-rel. Az északnyugati csücsökben három listás fát tüntet fel a térkép.    Ezek közül a körte már csak jelentéktelen csonk. A másik listás tölgy is nagyrészt már kiszáradt. Örvendetes, hogy a Kasztó legnagyobb tölgye még viszonylag jól bírja, bár kérge hull, ágvégei száradnak. Gyarapodása visszafogott volt, kb. évi 2cm. Jöjjenek akkor a képek:  

A keleti fél összképe távolról. A képek október legelején készültek, két alkalommal jártam a terepen. 

A keleti csücsök. Nem legeltetnek, a füvet nyírják. Itt is akad kiszáradt fa.  

A keleti csücsökben.

A keleti fél mostani legnagyobb fája, a 494 cm-es. 

A kiszáradt listás. 

Az egykori fok felé tartva egy halott fa fogad odúval. 

A foktól kicsit távolabb egy holtában is látványos, évtizedek óta száraz fa. 

A cincér rágta törzs.

Az egykori fok északi oldalán álló új listás fa, 525 cm-rel. 

A régről ismert,egykori 508 cm-es az egykori fok déli oldalán már alig él. Lehet, hogy a szúrós bokrok közt kerülgetve kissé túlmértem, mert állapota alapján nem hiteles, hogy az utóbbi évtizedekben 1,8 cm-es éves gyarapodásokat produkált. 

Az északnyugati csücsök távlati képe a száraz fa mellől. 

Ennyi maradt a listás körtéből. 

Az északnyugati csücsökben is van két teljesen kiszáradt fa.

A legnagyobb tölgy csaknem évi cm-t gyarapodva túl van az 580 cm-en is.

Az egykori 518 cm-es nem sokat gyarapodott az utóbbi 11 évben, de állapotát látva ezen nem kell csodálkozni. 

Vörös vércse vadászik. 

Az északnyugati csücsökben az erdősáv sűrűjében négy tölgyet szúrtam ki a műholdképeken, de csak a gyenge 400-as kategóriát éri el a két legnagyobb. 

Egy sorban állnak, nagyon egyformának is tűnnek. A fentrol.hu 1967-es légielvételén már ott sorakoznak, de még nem nagyok, tehát olyan 80-100 év körüliek lehetnek maximum. Akkoriban még másfélszer annyi fa állt itt, mint ma. Összességében tehát a terület pusztulófélben van.

A Kasztó és a falu közt, az úttól  kissé beljebb reményteli, szép egészséges koronát szúrok ki.

A törzs azonban itt is karcsú, alig éri el a 400 cm-t. 

Őzek. 

Megnéztem a falu melletti holtágat is.

Az utóbbi évek néha tragikus vízhiányt hoztak, de most nem olyan rossz a helyzet. 

Az alsó vég benádasodása már visszafordíthatatlan folyamatnak tűnik.  

Zsibriki séta

Egy zsibriki séta a bátaapáti Apponyi-kilátóból indulva mindig szép.

Bátaapátiból csak a ravatalozó látszik innen.

Az Üveghutai-völgy.

Nyáj.

A távoli völgyben Ófalu.

Fények, árnyak.

A kilátó. 

Indulunk a völgybe. 

Távolról szép nagy hárskoronának nézett ki. Ha majd száz év múlva egybenőnek, jó nagy fa lesz, mint az ági. 

Sétánk másik jelentősebb fája ez az eper. 

Rajzás. 

Egy sárga fa. 

Tóvég. 

Domboldal. 

Élet a tavon. 

A nagy kócsag nem bandázik a többiekkel. 

Aranyló és pirosló fák. 

Dél-dunántúli éden. 

A vadász mindent lát. 

A szálkai tározó. 

A Szent József templom. 

 

Apadó vizek 3. , környékbeli dombok

Hattyú a Csörge-tóban.

Állapota nem tragikus, bár 60-70 cm hiányzik.

Élet a tavon.

A tó határozott bűzt, szennyvízszagot árasztott, amit már máskor is éreztem, de szerencsére ez nem állandósult állapot. A vize enyhén zavaros. Tele van apró halivadékokkal, döglöttet nem láttam. 

Itt a szélek felé habot is vet a víz. 

Évek óta áll ez szekér egy domboldali pajtában Várdombon.

Felfelé.

A római kő. Mivel nincs rajta felirat, ez a hagyomány nehezen igazolható. Az tény, hogy valahol itt ment a limes, és került feliratos római mérföldkő Várdombról a múzeumba. 

Tipikus 1.

2. 

Kilátás a Sárköz felé.

Egy szurdikon ereszkedünk lefelé.

Már nem mozdul.

Ez még jó formában van, a Sötétvölgyi-tóból szállt fel.

Itt víznek kéne lenni.

Már láttam ilyen alacsonynak ezt a tavat.

Ez a patak már nem tölti a tavat.

Egész tisztes gyertyán.

Fények.