2011. március 27., vasárnap

Budzsák

Fázósan kucorog fészkében a gólya a keselyűsí csárda előtt,a  vasárnapi
kora reggeli hidegben. ShG blogja tudósított az idén elsőként arról,
hogy megérkeztek a gólyák, a feketék is, fehérek is. Tegnap a madarász egylet
gemenci túráján is láttunk néhány magasan köröző fekete gólyát, akik ilyenkor
fészkelő helyeket keresnek. Nagyon hisztérikusan viselkednek ilyenkor,
 és ha valami megzavarja a kiszemelt helyüket,akkor odébb állnak.
 Erre tekintettel kell lenni, én is úgy szerveztem a mai rövid sétám,
hogy véletlenül se zavarjak meg egyet sem, és mikor öreg tölgyek
 közelébe kerültem, távcsövemmel az eget pásztáztam, vigyázóan körbenézve.
De ma csak fehér rokonával találkoztam Keselyűsben.

Mai rövid sétám egyik célja az volt, hogy végre pontot tegyek az Ásás-Duna
problematikájának a végére. Budzsák ugyanis az Ásás-Duna éles kanyarjával
körülhatárolt térrész a szűken értelmezett Gemencben.

A második inspirációm  a terület felkeresésére ShG blogja volt, aki nemrég
szintén ezen a részen járt, sőt néhány nappal később reményteli szilekről
is tudósított. Végül listás szilre nem akadtam, az ShG fotóján szereplő odvas
példányt sem találtam meg.

Budzsák erdeje tipikusan tölgyes-kőrises-sziles keményfás ligeterdő
Az Ásás-Duna éles kanyarja a legfőbb bizonyíték arra, hogy az ág természetes
eredetű. Megtaláltam a meder elfajulására jellemező nyomokat is, úgyhogy a
Duna ágnak ez a része természetes eredetűnek tűnik. A fenti képen egy
mesterséges szűkület, talán halászati célokból készülhetett. Nem téveszthető
össze a napjainkban készült áttöltésekkel. 

Úgy látszik lassan rabul ejt a nekrománia is

Úgy tűnik a mesterséges csatornákra használt elnevezések közül váj igéből
képzettek korábbi nyelvi réteget képeznek, mint az ásás szóból eredeztettek.
Összefoglalva tehát az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a természtes eredetű
Ásás-Dunába később egy kicsit "belepiszkáltak", ami ezt az újabb nevet
eredményezte a Duna ágának.

Böhm térképén már  "Kőrösi Bugyák" néven szerepel

Kifelé a budzsáki erdőből.
A Budzsák elnevezés is megér egy-két szó. A Budzsák, mint földrajzi név
elég gyakori. Újkori török-rác elnevezésnek tűnik. Délszláv eredetére bizonyíték,
hogy a Vajdaságban, Szeged környékén, Karapancsán, egyszóval a déli
 területeken gyakori, de még Ukrajna déli részén is van egy ilyen nevű
tájegység, ahol ráadásul török népek laktak. Mindenhol ingoványos,
mocsaras terület megnevezésére használták.