 |
| Nem sokszor adatik meg az embernek - hacsak nem kútásó-, hogy egy kút aljáról vethessen pillantást az ég felé. A sintrai Regaleira-kastély bizarr világában azonban ilyen is megeshet az emberrel, |
 |
| A kastély mellett a kép bal oldalán feltűnik a nálunk csak szobafenyőnek ismert norfolk-szigeti araukária hatalmas példánya is. |
 |
| A kastély parkjából látni a mór erődöt, a Pena-kastély tornyát és a közeli Biester-kastély tetejét, amelyet Frederico Biester író, irodalomkritikus, drámaíró emeltetett, de vagyonra egy bankárcsalád leszármazottjaként tett szert. Januárban a portugál erdők alapvetően zöldek. A Regaleira- kastélynak a parkja csak 4 hektár, ami csak tizede pl. az alcsútinak. |
 |
| Egy menhir. A park misztikus jelentésű dolgainak egyike. |
 |
| A park egyik kilátóterasza toronnyal. |
 |
| A kastély a fák mögött. A birtokot António Augusto Carvalho Monteiro, különc "kávébáró" építtette 1904-1910 közt. Tervezője Luigi Manini olasz építész volt. Monteiro minden idők leggazdagabb portugálja volt. A család vagyonát a brazil kávé alapozta meg. Monteiro jogi diplomát is szerzett, de korának egyik legnagyobb rovargyűjteményével, könyvtárával, kagylógyűjteményével, herbáriumával rendelkezett, és szakértője volt az ásványtannak is. Drágakövekkel is kereskedett. Számos tudományos társaság tagja volt, köztük a Spanyol Királyi Természettudományi Társaságnak, a német, francia, brit és belga rovartani társaságoknak. Leginkább mégis különcségéről híresült el, aminek alapja egy ezoterikus, okkult világkép volt, ami a szabadkőművesség eszméire épült, de a rózsakeresztes, templomos és egyéb misztikus-vallásos elemekkel is bővült. Mindezek megjelennek a Regaleira-birtokon, itt semmi nem öncélú, mindennek jelentése van. |
 |
| A park oroszlánszobrát még jóval az építkezések előtt, 1837-ben készítette a francia Pierre Louis Rouillard, aki állatszobrairól híresült el. Mögötte egy másik óriásira nőtt szobafenyő. |
 |
| Itt még a nem örökzöld fák is zöldellnek, mert kis páfrányok nőnek rajtuk. |
 |
| A képen látható fiatalember elindul egy szűk barlangszáj felé, ami a föld mélyébe visz. |
 |
| Most már én is a föld mélye felé tartó a kútban vagyok. A kút inkább egy negatív toronyként fogható fel. Legalján egy szabadkőműves szimbólumon csillan meg némi esővíz. |
 |
| Ez volt a szabadkőművesek beavatási kútja. Még jó, hogy 27 m mélyen sem tört fel a víz, mert akkor csak a búvárok lehettek volna szabadkőművesek Sintraban. |
 |
| A kút alja egy földalatti labirintusba vezet, amelynek nem minden ága van ilyen jó kivilágítva, így én jó bevertem a fejem. |
 |
| Egyszer csak megint egy kút mélyén találja magát az ember. |
 |
| Fény! |
 |
| Egy vízesés mögött... |
 |
| ...majd egy tó partján. |
 |
| Azon tűnődtünk, hogy lehetett-e itt eredetileg természetes barlang is, vagy minden Monteiro akaratának a terméke? ( Inkább az utóbbi a valószínű.) Más parkokban is kedvelt elem volt a grotta, de nem kilométeres labirintusok formájában. |
 |
| Vízesés, tó, műsziklák. |
 |
| Tó grottával. |
 |
| Léda barlangjában. |
 |
| A kastély a kápolna tornyával. |
 |
| Sok torony. |
 |
| A kápolna, padlóján a Krisztus-rend keresztjei. |
 |
| A kastélyban. |
 |
| Rokokós részletek. |
 |
| A parkban éppen nyílik a papagájvirág. |
 |
| Parkrészletek 1. |
 |
| 2. |
 |
| A sokadik terasz. Feleségem egy különleges alakú platán felé tart. |
 |
| Az Íbisz-kút. Az íbiszfejjel ábrázolták az egyiptomi mitológiában Thot istent. |
 |
| Tekintetünk a kápolna tornyát érintve már a királyi kastély kettős kúpú kéménye felé vetődik. |