2020. július 23., csütörtök

Nyaralás,fázás

Két és fél napot együtt kirándultunk, nyaraltunk, fáztunk Pósfai Gyuriékkal.
Listára kerül a szálkai eperfa.
Egy románkori templomrom is sok élettel lehet teli.
Elbitangolt méhek új kolóniát építenek falába.

Idomtéglákból rakott frízsora felett pedig használaton kívüli fészek.
Nálunk Tolnában akad olyan hely, ahol az út mentén sétálgatnak ilyen szarvasok.

A szarvasdagonyához sem kell kilométereken át caplatni a vadonban.

Gemenci hangulatok is fotózhatók az útpadkáról.
Zsibriken elmaradtak a beígért rétisasok. Felérve a kopasz domboldalon meg is fogalmazódott bennünk, hogy talán inkább fürdeni kell ilyenkor a tavakban, nem fölülről fényképezni.
Bátaapáti mellett még mindig rajzanak a havasi cincérek.

Itt éppen orra bukik egy bogár. (Nem túl szimpatikus nevet kapott szegényke: déli bűzbogár. Köszönöm Szél Győző kiegészítését.) 

Gyurgyalag a zsibriki hőségben.

Boglárkalepkék.
A Gemencbe is kiugrottunk két kőrisért. Visszafelé rámértünk a legnagyobb nyárfára is.  A Gemencben a történeteket most a szúnyogok írják.
Úgy látszik, nyúlik a vasabroncs a paksi eperfán, mert kora ellenére jelentősen gyarapodik.

Új találat a faddi parkban, egy szép lepényfa.


A faddi  gólyák kedvenc helye a templomtető gerince. 

Az egyik mintha felöklendezett volna valamit a társának.

A Bartal-tölgy is gyarapszik.

Tündérrózsa a holtágon.

Piros színváltozat.
A Faddi-Duna
 
Egy kicsit fázunk a hőségben és a hatalmas dzsuvában. Új nyárfa kerül a listára.

Ezt 11 éve alaposan túlmértem, de még így is ott a helye a lista közepén.
Bartal György hatásos emlékművet állíttatott gyermekének. A betonobeliszk belsejében állítólag még a motor is ott van, amivel  balesetet elszenvedett fia 1936-ban.