Adriai tengernek syrenaia 2. A Nagy-Brijuni-sziget

Isztriai hangulat. 

Fazana / Fasana kikötőjéből indulnak a nemzeti park hajói a híres szigetre.  Tito halála után három évvel nemzeti parkká nyilvánították, majd két évvel később meg is nyitották a túrizmus elött. 

Fazana házai mögött a távolban a dombtetőn idelátszik a vodnjani /dignanoi Szt. Balázs-templom, ami 56 m-es hosszával és 63 m-es tornyával az egész Isztria legnagyobb temploma. 1761-1830 közt épült. 

A brijuni/brioni kikötő a Csónakházzal és a Hotel Neptun hatalmas épületével. A Csónakház az első villák egyike volt, ami a sziget idegenforgalmának fellendülésével itt épült. Mindez a 19. század végére, egész pontosan 1893-ra tehető, amikor a Paul Kupelwieser osztrák iparmágnás megvásárolta a szigetet.  Nem sokkal ezután épült a hotel is, bizonyítva, hogy a  turizmus hamar fellendült itt. Tito idején természetesen nem szállodaként működött, mint ma. 

Addig a szigeten korai romok és szerényebb velencei középkori épületek álltak csak, mint például ez a Cápuai Szent Germán tiszteletére emelt kis templom. 

A templomhoz a monarchiás időkben sekrestyét toldottak isztriai stílusban, de a falába mindenféle régi faragványokat is beépítettek. 

 A Koch-sétány Robert Koch emlékművével. A sziget 18-19. sz.-i pangásához nagymértékben hozzájárult a malária. Kupelwieser a biológia egyik fejedelmét, az 1905-ös  Nobel-díjast, a bakteriológia egyik atyját bízta meg a kór visszaszorítására, ami sikerült is neki 1901-02 közt.   Koch nemcsak a mocsarakat csapoltatta le, és a szúnyogokat írtatta ki, hanem  a szigetlakókat malária parazitákkal fertőzte meg, és télen kininnel kezelte még a tünetmentes embereket is. Kupelwieser egyébként még Koch megérkezése elött maga is elkapta a maláriát. 

A hosszában kb. 6 km-es, keresztben kb. 3 km-es szigetet gyalog, kerékpárral, vagy elektromos golfkocsival lehet bejárni. Mi mindhárom módszert kombináltuk, de a rendelkezésünkre álló négy óra alatt így sem jutottunk el mindenhova, annyi itt a látnivaló. Nyaranta napi kétezer ember is megfordulhat a szigeten, most viszont   

Gyönyörű öblök csábítanak ejtőzésre. Nyáron fürdeni is lehet. (Most is, de a 14 fokos vízben nincs kedvünk.) 

A Szafari-park ötlete Titotól származik (, aki nyári rezidenciájára számos harmadik világbeli politikust hívott meg ide, akik gyakran ajándékoztak neki egzotikus állatokat, pl....

...zebrákat. Kádár is járt itt, meg Brezsnyev is. A múzeumban van egy érdekes videó is, amin Tito vagányan vezetve motoroscsónakját "menőzik", mellette pedig  az SZKP főtitkár  rémüldözik. 

Ezek nyilván nem ajándékként kerültek ide. 

Nyilván theropoda dinoszauruszok se élnek már itt...

... de lábnyomukat annakidején itt hagyták a jura kor iszapjában amelyek több helyen is láthatók a szigeten. 

Vannak viszont kisebb-nagyobb bunkerek és erődök, amiket még Tegetthoff osztrák admirális emeltetett, amikor az olaszokkal csatázott a Habsburg-birodalom az adrai szigetekért. 

Kilátás egy bunkerből. 

A bizánciak idején a szigeten egy jelentős erődített település épült, ami mellé háromhajós Mária-bazilikát építettek. 

Amikor a frankok megdöntötték a bizánciak hatalmát, a bencések vették át a templomot, és  délről kolostort építettek hozzá. 

A velenceiek alatt  a templomosoké lett. Amikor a rendet 1312-ben megszüntették a kolostort és a bazilikát sorsára hagyták. 

Szép bizánci faragványok dacolnak azóta az idővel. 

Olasz fali gyík a romokon.  

Körülötte háborítatlan erdő. 

A bizánci castrum romjai. Kezdetben itt egy római villa állt, ez nőtte ki magát egy kisebb településsé.  

Több mint egy hektáros,  hatalmas rommező ez. 

Az egészet falak vették körül, hogy a kalózók támadásaitól védve legyenek. 

A bizánciak hatalmának megdöntése után a frankok majd a velenceiek egyre kisebb részét lakták a romoknak, majd a sorsára hagyták.  

A Szent Antal kápolna romjai. 

Kupelwieser kertészei földi paradicsommá változtatták a szigetet. Most ezen a részen  golfpálya van, amit még Paul  Kupelwieser fia, Karl építtetett itt. Ez lett Európa első 18 lyukú golfparkja. Melléje kaszínót is épült, majd a lovaspolót is meghonosította az egyre nagyobb luxust nyújtó szigeten. Az olasz fasiszta idők alatt a vállalkozás nem lett sikeres, Karl  Kupelwieser csődbe jutott, és 1936-ban öngyilkos lett. A fasiszta állam rátette kezét a luxusszigetre, ami pangásnak indult. 

A Verige-öböl római romjairól híres. Előtérben Vénusz templomának romjai, az öböl partján pedig egy nagyméretű villa romjai. 

Az öböl másik oldalán a római fürdő romjai. 

Nagyszerű magyaltölgy ligetek szegélyezik az öblöt. Nem tudom, hogy nyáron mennyire égnek ki ezek a rétek, de most csodálatos zöld minden, pedig az idei télen és tavasszal nagyon kevés eső esett itt is. 

A szigeteken van egy kisebb madárház is, ahol Tito egykori beszélő papagája, Koki is tölti magányos napjait. Ennél nagyobb élmény a szabadon sétálgató pávák megpillantása, akikhez csókák és búbos bankák is társulnak, nem is beszélve a képen nem látható sirályokról. 

Dendromán szempontból is lenyűgöző idős magyaltölgyek sokasága áll a szigeten. 

Mire Tito "lenyúlta" magának a szigetet, már több mint 30 villa állt itt. Mindegyiket magának tartotta fenn. Ma is eléggé zárt ezek környéke.

A Kupelwieser-nyughely. Az iparmágnás ezen a kis teraszon alakíttatta ki sírhelyét, ahová végül is soha nem hozták át a tetemét, hiába rendelkezett így. Ma is a bécsi Központi temetőben nyugszik. Csak anyja és fia fekszik itt. 

Az Isztrián már javában tart a kosborszezon.  

A Szent Kristóf -kápolna is a velencei időkben, a 16. század legelején épült. 

A velencei időkben a mai kikötő környékén kis falu állt. Ennek terecskéjén állt ez a kút, a mögötte felhúzott épületekhez bőven használták az antik romok köveit. Ma kis büfé üzemel itt a patinás kövek közt. 

Csóka kunyerál egy-két morzsát.

A szigeten a legnagyobb becsben tartott fa ez az 1600 évesnek mondott olajfa. A luni olajfaliget óta nehéz engem olajfákkal  elkápráztatni. 

Nézzünk is más fák után. Ez egy kaliforniai gyantáscédrus. 

A gyantáscédrus a mediterrán kert központi fája.  Kupelwieser egy arborétumot is alapított itt, ami ugyan nem rendelkezik híres növényekkel, de kellemes, csendes hely.  

Mindenféle pálmák. 

Az arborétum összképe. 

Végezetül egy érdekes "postaláda" a 16-17. sz.-ból. Felirata archaikus olasz nyelven: „Titkos feljelentések az egészségügyi szabályok megszegői ellen." Ide lehetett bedobni az egészségügyi tanács számára gyűjtött panaszokat. Olyan személyeket lehetett itt bejelenteni, akik megszegték a karanténszabályokat, vagy hamisították az egészségügyi igazolványokat a járványok  idején. A kereskedő Velence számára kulcsfontosságú volt, hogy adminisztratív eszközökkel is küzdjenek a járványok ellen. Ez is utal arra, hogy a Velencei Köztársaság milyen jól szervezett állam volt, nem véletlenül vezette vagy nyolcszáz éven keresztül az egy főre eső GDP rangsorát Európában, de talán az egész világon is, és még arra is tellett, hogy több mint kétszáz éven keresztül pumpálja a pénzt a Magyar Királyság török ellenes harcaihoz. 

 

Adriai tengernek syrenaia 1. A tenger

A Szent Iván-világítótorony Rovinj partjai előtt.  

Ha már a címet Gróf Zrínyi Miklóstól kölcsönöztem,  ide kívánkozik fő művének  címlapja.  Soha nem volt a horvát-magyar viszony olyan szoros, mint akkoriban. A horvát-magyar közös múlt tudata ma alig létezik, az Isztrián pedig alig találjuk meg szerény nyomát. Én azért utalgatok majd rá.

Itt kellett volna elkészítenem az "egy sör a balkonon" képemet, jó sorsom illusztrálására. 

A sör helyett Ricardo a balkonon.

A Ricardo nevet feleségem aggatta erre - az ottlétünkkor rendszeresen megjelenő-  sárgalábú sirályra. 

Sétálgatunk a parton. A Koversada (Beszélgetés)-sziget. A szigeteknek olyan érdekes nevük van a Google Translate szerint, hogy ezeket a neveket a továbbiakban csak magyarul közölnöm.  

Elvtárs- vagy Társ-, a Vastag héj- és a Lakk-sziget Vrsar (Orsera) elött. Zárójelben a település  eredeti olasz neve szerepel.

A balkonunkról mi a Tüdő- és Galoppozó-szigetekre láttunk. 

Ha már alkony, akkor jöjjön néhány ilyen. 

A Tüdő-sziget

1.

2. 

Indul egy kalózromantikára építő hajó Vrsar szigetéről.

Jacht előz delfint.1.

2. 

Életemben először látok delfineket. 

Hosszú évtizedek után ismét szaporodásnak indult az állomány az Adrián, és rendszeresen tűnnek fel a Vrsar előtti partszakaszokon is alkony felé. 

Zátony. 

Kis kócsag a parti sziklákon.

Sirálykolónia.1.

2.

A Lim-"fjord" a tenger felől. A fjord itt egy geológia törésvonalban haladó egykori folyóvölgy tenger által elöntött része.  

Tengeri barlang egy szigeten.

A Szent-Iván szigetek.

Rovinj/ Rovigno

Vrsar/ Orsera

Funtana / Fontane.

A Tüdő-sziget a tenger felől. 

A tenger alatti világ megismerésének legegyszerűbb módja egy látogatás a pulai akváriumba.  

Korallok.

Egy medúza "csápjai".

Rám legnagyobb hatást kétségtelenül a medúzák gyakorolták. 

2, 

3. 

4.

Az Adriában nem hemzsegnek a korallok, nem is olyan látványosak, mint trópusi társaik, de a viharos gyorsasággal melegedő tengerben terjedőben vannak. 

Valami rájaféle.

Az édesvízi halaknak már csak az udvaron jutott hely. 
Szólni kell az akváriumoknak otthont adó erődrendszerről is. A 19. század óta a Habsburg-birodalomhoz, majd a Monarchiához tartozó Isztrián Pólában építették ki a Császári és Királyi  Hadiflotta kikötőjét, ahol például Horthy Miklós is szolgált, itt született István fia is.  Póla város körül egy hatalmas, a maga korában rendkívül korszerűnek számító erődrendszer is kiépült a 19. sz. vége felé, amelynek számos erődje kedvelt az urbexezők körében. 

A főként a földalatti erőrendszer kazamatáiban találhatók az akváriumok, ahol látványos, hosszú folyósok kötik össze az egyes termeket. 

A Verudella-félsziget erődrendszerének két épületében kapott helyett az akvárium,  ami az  épületeknek nagy előrelépés volt, különösen ahhoz képest, hogy az 1960-80-as években egy darabig a városi szemét elhelyezésének a helyszíneként jött számításba. A 2010-es évek óta a mintaszerű műemlékhasznosítás szép példája.