A főváros hegyei közt

Fővárosunk grandiózus panorámája az Árpád-kilátóból.

Fővárosunk egy neves fája a Kondor utcai libanoni cédrus, amit a hagyomány -tévesen - Fedák Sárival hoz kapcsolatba. 

Valószínűbb az, hogy a Huber-féle, a Szépkilátáshoz címzett vendéglő kertjébe ültette a tulajdonos valamikor a 19. sz. végén, mint Viczián Zsófia könyvében olvasom. A Pósfai-listán is előkelő (negyedik) helye van a cédrusok közt. 

Kisebb körútra indulunk. Kilátás a Hármashatár-hegy felé. 

Tömeges az odvas keltike.

Tele van a vidék világháborús emlékekkel.

Katonasír. 

A híres Oroszlán-szikla feje is a háborúban  sérült meg. Glück Frigyes szálódatulajdonos -aki a  sétaútnak is  névadója- még egy szobrásszal kiigazítgatta annak idején. 

A Kecske-hegy sziklái. 

Kilátás az Árpád-kilátóból, amit szintén Glück kezdeményezésére épült: A Gellért-hegy és a vár. 

A Kis.Sváb-hegy és a Sahegy a Notre Dame De Sion Nővérek egykori iskolájával, ami most az AranyJános Iskola. 

Pest. 

A hidak. 

Annak ellenére, hogy szinte  a város szívében van, szinte semmit nem lehet kideríteni a Kőkapui Bivak-barlangról. 

Nagyon mesterséges eredetűnek tűnik. 

Az Apáthy-szikla felé. 

A Kőkapu. 

Sziklák. 

Kilátás a János-hegy felé Pasarét és Lipótmező kertvárosi negyedei felett. 

Visszatekintés a szikla tetején lévő bunker felé. 

A szikla egy nagy hasadékija. 

A János-hegy. A hegy lábához is jutott néhány panel magasház. 

Az egészen döbbenetes méretű a lipótmezői  Magyar Királyi Országos Tébolyda épülete, ami történetét Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet néven 2007-ben zárta le. Az épület például csaknem 300m hosszú ami 30 m-rel nagyobb a parlamentnél is.   A Parlament felépüléséig ez volt Magyar királyság legnagyobb alapterületű épülete. Maga Ferenc József császár rendelte el építését 1859-ben.  Ma sem számít kicsinek. 2007 óta pusztul. 

A Tündér-szikla, a főváros másik híres sziklája.  

Az Apáthy-szikla aktuális virágkínálata: 1.Homoki pimpó. 

2. Leánykökörcsin, védett.