 |
| Krk-szigeti tartózkodásunk alatt Európa egyik legnagyobb madara (fakó keselyű, lásd itt!) mellett az egyik legkisebbet is megcsodálhattuk. Ezek a sárgafejű királykák, amelyek a Szent Márk-öböl strandja mellett keresgéltek rovarok után, és néha még kolibrikként szitálva, a fűszálak végéről csipegették az apró rovarokat. Volt időnk napozgatás, fürdőzés közben megfigyelni őket. |
 |
| De haladjunk szépen sorjában. Negyedik napunk reggelén a sziget északi részébe utaztunk, ahol már szinte kéznyújtásnyi közelségben vannak a part menti hegyek. |
 |
| Ez a vidék teljesen ellaposodik. Nem ide gondolná az ember a sziget legnagyobb barlangját. |
 |
| Pedig itt van a Biserujka (Gyöngyszem)-barlang. Paraméterei alapján egész komolytalannak gondolná az ember (hossza: 110m, maximális mélysége: 12m, átlagosan 2-5m kőzet takarja), hiszen Szekszárdon több tucat pince is simán hozza ezeket a mutatókat. Mi is erősen megfontoltuk, hogy megéri-e 6€-os árát, de aztán összességében kellemesen csalódtunk, mert rendkívül töményen kínált mindenféle cseppkövekből tisztességes méreteket, és a teljes 110m-es hosszán tele van látnivalókkal. |
 |
| Hazai összehasonlításnak a lilafüredi Szt. István-barlang kínálkozik, ahol 170m-es szakasz járható be 2000 Ft-ért, de ott több mesterséges, látnivaló nélküli szakasz is van. |
 |
| 20 perc alatt két nyelven is elmondják a barlangról a tudnivalóakt. A barlangot az 1950-es években nyitották meg de aztán sorsára hagyták. Így könnyen elérhető cseppköveinek a 90%-át le is törték. A háborús idők után 1997-re építették ki újra. |
 |
| A Spagetti-terem. Mára jó helyének köszönhetően Horvátország egyik leglátogatottabb barlangja lett, ahol nyaranta hosszas sorok is kialakulnak. |
 |
| Ráadásként egy barlangi medve csontvázának a másolatát is kínálja, a csontok eredetije egy zágrábi múzeumba került. |
 |
| A barlang után a Szt. Márk-félszigethez látogattunk ki, ami Risika falu határában van. |
 |
| A félsziget és a mellette fekvő öböl ennek a templomnak a névadójáról kapta a nevét. |
 |
| A félszigetről fantasztikus körkilátás van. A Krk-sziget déli végén lévő sziklák. |
 |
| Partja rendkívül csipkézett. |
 |
| A szemközti hegyoldalak a parton. |
 |
| Vrbnik is idelátszik, sőt még szálláshelyünk is kivehető. |
 |
| Ottlétünk alatt folyamatosan melegedett az idő, végül elérte a 26 fokot is a levegő. A vizet 20 fok körülinek jelezték. Az Adrián ritka homokos strand is fürdőzésre csábított. |
 |
| Szinte néptelen strand, kristálytiszta víz. |
 |
| Ami nyilván nyáron elképzelhetetlen, az üdezöld fű, amelyben sárgafejű királykák ugrándoztak. |
 |
| A fákon csöndes egyiptomi sáskák, amik egyre gyakoribbak nálunk is. (köszönöm Horváth Balázs információit.) |
 |
| Legendás hátasom... |
 |
| ... és csendes úszkálásom október 30-án. Most ne beszéljünk arról, hogy az Adria a világtengerek átlagánál jobban melegszik, és ez ökokatasztrófa rémképét vetíti a közeljövőbe. |
 |
| A fürdés után egy csendes kis túrát teszünk még a Frangepánok ősi várának romjaihoz. |
 |
| Még az erdei utak is kőkerítések közt vezetnek. |
 |
| Ennyi maradt Gradec várából. Ez a kis vár volt az első Frangepán birtok, amiről tudunk. Még a 12. században említik. |
 |
| A vár mellett a Frangepánok Szt. Miklós-kápolnája állt. |