Arra voltam kíváncsi, milyen állapotban van most a Forgó-tó, árvíz és tartós, viszonylag magas dunai vízállást követően. Ezért kisétáltam Keselyűstől a Duna partjáig. |
Az Ásás-Dunában van még víz, de poshadt, büdös. |
Ez nem szúnyogfelhő, hanem még repkednek a szöszök. |
Amivel nem számoltam, hogy az árvíz nyomán még mennyi döglött víz hever az erdő alján. Nyilván ezekből kell ki a milliárdnyi szúnyog. |
Az út mentén két olyan listás fekete nyár állt, amik nem voltak eddig rajta a Pósfai-listán. Az egyik kiszáradt... |
...a másik derékba tört. |
A Forgó-nyiladék végén egy fok végleg lezárta az utat. |
Ligetes erdőben, villámsújtotta tölgy mentén nagyot kerülök. |
A Vonal-útnak kell kitérnem, ahol hétágra süt a nap és elhúz egy fekete gólya, alig tudok fotózni rá, olyan gyorsan történnek az események. |
A Vonal-utat is elemi csapás érte, lóg a vezeték. |
Nagy fehérnyár dőlt rá a póznára. |
Nem túl bíztató előjelek a Forgó-tói tanösvény bejáratánál. |
Íme a tó, a közepén már felbokrosodott az elmúlt évek aszályainak eredményeként. |
Környékén magasan áll a víz, amit teljesen elborít a rucaöröm. Szerencsére a madármegfigyelőhőz vezető pallósor még áll. |
Egy nagytotál a tóról. Lassan már egy évtizede figyelem, és jó volt most újra vizet látni benne. Persze a tiszta víztükör már a múlté. |
Egy tő tündérfátyol. Évekkel ezelőtt volt olyan, hogy a tó nagy része aranylott ettől. |
A tó régi legendás madárvilágából már nincs semmi. Érdemes megnézni 2011. tavaszán Pósfai Györgyékkel tett körutunk képeit. |
Néhol egy-két kárókatona, azok is irdatlan messze. |
Ez rajta van a Pósfai-listán és még áll. |
Kis fehérsávos lepke. |
Kinézek a Dunához is, ahol régebben a kikötő volt. Elég magas még most is a víz. Az EB meccsek közvetítéseiből is tudhatjuk, hogy a forrásvidék környékén nagy esők vannak. |
Az alacsonyan ágazó, 6m feletti tölgy testén nagy repedés. |
Van benne anyag. |
A másik listás tölgy is jól tartja magát. |
Ez a szép vadkörte is araszolgat a listahatár felé. |
Visszapillantás a rétre. |
Dunaparti vasúti elágazó. |
Zöldes gyöngyházlepke. Még itt a tűző napon, 30 fok felett sem szűnik meg a szúnyoggyötrés. |
Odvas négyszázas. |
Elhúz egy fiatal rétisas. |
A gemenci vadászház. A jobb oldali tiszafa nem a fajtársainak tipikus életét élte. 90 éves korára elérte a listás méretet, 100 éves korára lényegében kimúlt. Gyorsan nőtt, gyorsan halt. |
Bagatell. |
Visszafelé még egyszer kinézek a tóhoz. A listás fűz is áll még a sűrűben. |
A madárvilág nem gazdagodott sokat, két hattyúval mindössze. |
Rucaöröm- és bákalencsekása, nyárfalevéllel spékelve. |
A vasúti töltés mentén indulok vissza, itt nem kell döglött vizektől tartanom. |
Belenőtt a listába ez a tölgy. |
Sűrű erdőben kevés a fény, homályos a szarvasportré. |
A Bezerédi-nyiladékkal hasonló a helyzet, mint a Forgó-nyiladékkal. |
Azt gondoltam, a Bezerédi-sik tikkasztó melegében megszabadulok a szúnyogfelhőtől. Tévedtem. |
Itt is bőven akad szúnyogkeltető. |
A keselyűsi parkoló tele. Szerencsére a szúnyogok így sokfelé tudnak most orientálódni. Egy pesti cég SUP-os túrát szervezett a Gemencbe. (Pont délben indulnak, szeretik a Napot.) A cég ügyesen kihasznál egy piaci rést. Kenutúrákat több-kevesebb rendszerességgel tart az erdészet (itt egy hamarosan induló két naposra lehet jelentkezni) és a nemezti park is (itt egy szombati ajánlat) , de a suposok egyre nagyobb táborára le lehetett csapni. A suposok is szembesülnek azzal a kellemetlenséggel, hogy amióta vasútállomásból lett büfé bezárt, még vízhez sem lehet jutni Keselyűsben. A WC-ajtók kilincseit is hiába próbálgatják, kis és nagy dolgokra is marad az erdő. Még szerencse, hogy ritkán vannak itt ilyen tömegrendezvények. |
Gyorsan beelőzők a holtágon, ... |