Prágai zöld: 3. A Moldva (Vltava) és szigetei

 

A Moldva (csehül Vltava) Csehország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb, nemzetinek számító folyója. Hogy helyre tegyük nagyságrendjét, érdemes  tudni, hogy átlagos vízhozama  a budapesti Dunához képest mindössze 6,3%. 

Prága belvárosában négy szigete van, ezek nem túl régiek (13-19. század), és erőteljes emberi beavatkozás eredményeként jöttek létre. 

Prága központjában két gát van a folyón. Ezek viszont nagyon régiek, már a 10. században vannak adatok az itteni gátakról. A képen láható Óvárosi-gát a 13. század közepén épült. A Moldván rengeteg malom volt, ez volt a duzzasztás fő oka, de már a középkorban jelentős volt a vízkivitel is a folyóból.  

A partja kedvelt sétaút. 

Szinte velencei hanglatot varázsol a Čertovka-csatorna, amit a johannita  lovagrend ásatott a malmai hajtására. A Károly-híd is átível felette. 

A kirándulóhajók ennél a kis öbölnél fordulnak meg. 

Kilátás a Lövész-sziget északi végéről. A nevét onnan kapta hogy a középkorban itt gyakorlatoztak a katonák. Ez egyben a legrégibb  és a legigazibb is, mert szinte a folyó közepén van. 

Kedvelt ejtőző hely. A parton az uralkodó épület a Nemzeti Színház. 

Kicsit a Margitszigetre emlékeztet, de itt nincsenek olyan grandiózus látnivalók.   

Állandó lakói a nutriák, durvább nevükön hódpatkányok. 

A városiak tartják el őket. 

Több példány úszkál a sziget körül. Sokan hódnak nézik őket. 

A galambok és csókák után meg kell emlékeznünk a városi szarkákról is. 

A Zsófia, más néven Szláv-szigetet a parttól elválasztó vékony folyóág. 

A Zsófia nevét Ferenc József anyjáról kapta. A hivatalos Szláv-sziget pedig onnan ered, hogy a képen is felsejlő Zsófia-palota elődjében tartották a szláv népek első nagy kongresszusukat a 19. század közepén. A palota ma kulturális események, fogadások színhelye. Erre készülnek most is. 

Méretes vadgesztenye. 

A szigetről indulnak a vízibiciklik is, amit mi is kipróbáltunk. A Csehszlovák antantlégióról elnevezett híd alól  pillantunk a Károly-hídra. 

A vár új nézőpontja. 

A Légió- híd gyakran változó nevei nálunk is ismert módon kifejezik a közép-kelet-európai történelem nyomorúságát: 1841–1919: I. Ferenc császár hídja, 1919–1940: Légiók hídja , 1940–1945: Smetana hídja, 1945–1960: Légiók hídja, 1960–1990: Május 1-jei híd, 1990 óta: Légiók hídja

Kilátás a Vysehradra. 

A folyó partján két víztorony, ez 18. századi, de már korábban is állt itt torony. 

A szokásos tőkés récék mellett konytos récék is vannak. Nálunk főként átvonuló faj, de itt költenek is. 

Együtt a család. 

Dankasírályok. 

A régebb víztorony a 15. századból származik. Itt emelték ki a vizet a városi kutakhoz. 

A két gát közti részen nincs hajóforgalom, itt lehet vízbiciklizni. 

A Légiós-híd a várral.

A Károly-híd. 

A Lövész-sziget fái alatt.

Lassan visszaérünk a kikötőhöz. 

Prágai zöld: 2. A Vojanov- és a Wallenstein (Valdstejn)-kert

Prága történelmi kertjei közül több nyilvános is, ezek közül fogok most kettőt bemutatni. 

Első parkunk a karmelita apácák kolostorának kertje volt. A kolostor falán egy napóra mellett látnunk egy apácát megörökítve. A kert az 1950-es években nyilvános lett, ekkor vette fel egy ismert cseh színész nevét. 

Egy magyar lány piheni ki fáradalmait egy körtefa alatt.
A prágai kertek egyik sajátossága az, hogy nagy részük  gyümölcsös. A 17. században ilyenné alakították  a karmeliták, feloszlatásuk (1782) után az angolkisasszonyok folytatták ezt a hagyományt, de némi angolparkos jelleget is adtak neki. 

Vélhetően évszázados múltú ez a hatalmas cseresznye is. 

A kert szélén egy grotta stílusú  Illés  próféta kápolna még a 17. századból származó érdekes épület, hatalmas birodalmi sassal. 

A park érdekessége, hogy benne pávák döglődnek és mászkálnak. 

Itt egy tolldíszeit kezdi kibontani, de aztán meggondolja magát. 

Egy másik lépcsősor tetején pózol. 

A bátrabbak már tenyérből is esznek. 

Egy harmadik a fűben csipegett, mögötte nagy vérbükk. 

Simán listás lenne nálunk. 

Lenyűgöző fa. 

A szerencsés turisták boldogan rohannak el egy szép tollal.  

Romantikus lelkülettel pávák csókjának gondolhatnánk ezt, valójában talán parazitákat csipeget a nőstény. 

Nyilván a turisták és a prágaiak is a pávákra koncentrálnak. Pedig Prága madár-urai a csókák. 

Nem csak ebben a parkban, de máshol is ők vannak nagy számban a városban. Talán még a galambokat is lehagyják létszámban.  Intelligensek, ügyesek agresszívek, még fajtársaikkal is. 

A prágai kerteknek hatalmas falai vannak, ebben itt kápolnák voltak. Az 1950-es években a vandalizmus azonban tönkretette ezek berendezését. 

Prágai hangulat, a jobbról emelkedő magas fal már egy újabb neves kertet határol. 

Ez a szép dísz tó az egykori lovarda előtt fekszik a Wallenstein-kertben. 

A tó közepén Herkules agyonver egy sárkányt. Nem tudok nem arra gondolni, hogy Herkulesben magát láthatta Wallenstein herceg, a sárkányban pedig ellenfelei.  Adriaen de Vries élvonalbeli holland szobrász számos manierista szobrot készített ide, amiknek másolataik láthatók a parkban.  

Elmaradhatatlan halak a kerti tóban. 

Diána szobra. A Vrtba-kertnél megismert Braun alkotása ez is. 

Rendkívüli művészettörténeti jelentősége ellenére ez a kert is szabadon látogatható.  

Wallenstein palotájának Sala Terrena-ját Galilei barátja, Giovanni Pieroni tervezte, aki híres mesteréhez hasonlóan univerzális tehetség volt, így építészetben is jeleskedett. 

De Vries Laokoón-csoportja. 

A Sala Terrena mennyezete. Ez Baccio del Bianco műve, 

A kert legrégibb szobra a Vénusz-kút. Ez a nürnbergi Benedikt Wurzelbauer alkotása.

Ahhoz képest, hogy a Wallenstein-palota ma a cseh szenátus székhelye, eléggé szabadon mászkálhat az udvarain az ember. 

Még rázoomolhattam a herceg szobrára is. 
 De ki is volt ez a herceg aki ilyen pazar kastélykertet hagyott maga után? A "semmiből" érdekházassággal felemelkedett,  rendkívül tehetséges hadvezérről és üzletemberről van szó, aki azért ellentmondásos alakja lett a történelemnek. Rekatolizációja után a Habsburg-káz szolgálatába állt.  Fehérhegyi csata után hatalmas csehországi birtokokhoz jutott.   Fiatalabb éveiben Basta seregében Bocskai ellen, majd már vezérként Bethlen Gábort ellen is harcolt, nem is sikertelenül.  A Harmincéves háború során a császári csapatok fővezéreként csak nőttön nőtt a hatalma, de gátlástalansága  miatt egyre inkább szálka  lett  II. Ferdinánd szemében, ezért a császár bizalmát elvesztette.  Erre árulásszerű szervezkedésbe kezdett uralkodója ellen, ezért 1634-ben  a császár megölette. 

Kígyó és béka a grottán.

Az olasz kertek stílusában hatalmas grottafalat is is készíttettetett Wallenstien, ami a madárházat is magában foglalta.  

A grottafal komor képével búcsúzunk.