2024. május 29., szerda

Keselyűsi kérdések

Hova tűntek a szürkegémek, bakcsók, egyebek? 

Mikor tudunk meg valamit a sárosi kilátó sorsáról? A Gemenc Zrt. miért nem tudósit erről pl. a honlapján? 

Leszedjem? (Ez valami tintagomba lehet.) 

A Fekete Gólya tanösvényt szépen gondozzák, de vajon mikor nyit ki újra a Fűzfa bisztró? Tetszhalott állapotáról miért nem tudósít a FB oldala?  Csak nem a horgászati tilalom miatt zárt be ideiglenesen? 


Miért duzzasztják ennyire vissza a Siót? 1.(Mint egy horgász ismerősömtől megtudtam, május 31-g horgásztilalom van az ívás miatt, ezért duzzasztották fel a holtágat is.)

2.

Beküldjem a Poszméh Monitoring Programba?

A korábbi években is virult a töltésen a szépséges orchidea, a  zöldes sarkvirág? 

Vagy csak az idén jelent meg? 

Lesz jövőre is? 

Van még több is ? (Az itteni 5 példányon kívül később még továbbiakat is találtam másutt. )

Megint elázunk? 

Hogyhogy eltűnt a víz ebben az esős időszakban is a Keselyűsi-Ásás-Dunából? Feltöltődik-e ismét a közelgő árhullám során? 

Hangyák ették meg a többi részét? 

 

2024. május 28., kedd

Pakstól Grábócig

Következzék egy csokorra való látnivaló Tolna megyéből, útszéli kis gyomokból összeálló színes bokréta. 

Paks: A  biskói komptragédia emlékműve (Farkas Pál remek alkotása, a korábbi elpusztult homokkő szobor nyomán.) 1887-ben ettől a helytől kb. 1,2 km-re délre történt hazánk eddigi legtöbb áldozatát követelő dunai tragédiája. ( Részletek innen, ugyanez  rövidebben .). A biskói rév az atomerőmű építésével 1971-ben megszűnt.  A régi emlékmű a két üzemvíz csatorna közé került.  Az atomerőmű dicséretére legyen mondva, hogy 2000-ben a lezárt üzemi terület északi szélén, publikus területen, az ASE csónakháza előtt a szobrot a megmaradt talapzattal újraállítatta. Állítólag összegyűjtött ipari hulladékból készült a bronz szobor. 

Színes töltések.

Paks a Dunával. 

Élénk szél korbácsolja a hullámokat, mint 1887. június 18-án, amikor  216 ember lelte halálát a hullámsírban. 

Vizitök Középtengelicből. 

Itt szerényebbek a mocsári ciprusok mint Martonvásáron. 

Listaérett tölgy a tóparton. 

Délutáni napfény 1.  

A reflektálódó napfényben alulról megvilágított fák. 

Délutáni napfény 2. 

Szitakötő. 

Nagy fakopáncs fióka. 

A sűrűben  még egy listaérett tölgy. 

Vörös málna-nyálkagomba. Nem ehető, de nem is gusztusos. 

Tipikus időjárás május végéről. 1.

Ázik a NATO-radar is. 

Szép felhők. 

Ez már tipikus szálkai kép. 

C betűs lepke és nagy ökörszemlepke.

Grábóci Krisztus egerészölyvvel. 

Erdei pinty "mama" kaját gyűjt. 

Szúrósak. 

Tipikus grábóci. 

Őszapó elhagyja a drótot. 

A Mecsek a grábóci dombokról. 

 

2024. május 20., hétfő

A martonvásári kastélypark

Újabb kastélyparkot látogattunk meg.
 Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Lényegében ekkor kapta mai arculatát. 
A kastély főbejárata előtt publikus kert.
(A nyuszimotort egyelőre nem hozza/viszi senki.)        
A belépőjegy vásárlása és a nívós Beethoven-kiállítás után indítsunk két különleges bükk fajtával, ez a szeldelt levelű.
Ez meg a szomorú (pendula), csüngő ágaival. 
A publikus parkrészben van a japán akácnak is egy "szomorú" (pendula) változata. 
Egy óramutató járásával ellentétes körutat tettünk a parkban. Figyelemreméltó ostorfa. 
A mellette lévő kislevelű hárs valószínűleg azon fák közé tartozott, amit  Brunszvik Teréz idején ültettek az 1790-es évek végén: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…".Ezt nevezte Teréz „hársfakörönd-köztársaságnak”, és minden fát egy neves (általában rokon) személyről nevezett el. Beethoven is kapott egy fát. [Idézett innen, itt egyben a kastély a park történetéről is olvashatunk.]
Többi társa már nincs meg. Ez sincs túl jó állapotban, de a hársakban hatalmas vitalistás van. 
A kastély tavát a 19. század elején alakították ki. 
Ekkor készült a híd is, ami alatt ma már nem folyik semmi. 
Megdőlt tölgyek a parton. 
A sziget első figyelemreméltó fája ez a kettős kőris. 
A park legnépszerűbb fája ez a mocsárciprus. 
Amíg Torma Zoli nem talált egy egész fasort  ilyen fákból Fertőd határában, ez volt a legnagyobb ismert mocsárciprus az országban. Most a harmadik lehet, ha megtartotta gyarapodási ütemét. 
A  dzsungelszerű sziget tele van dupla- vagy triplatörzsű figyelemreméltó, "határesetekkel",  "nem meggyőző" fákkal. Közülük két vadgesztenye és egy fekete dió rajta van a Pósfai -listán. 
Például ez a gesztenye is listás.
Kilátás a sziget csúcsáról. 
A sziget csúcsán áll egy nagy platán. Érdekes, hogy itt is állítólag 19. század eleji telepítések a platánok, még sincs listás méretű. 
A zene óriása. Én stílusa alapján 1970-es évekbelinek gondoltam a szobrot, de jó nagyot tévedtem, mert 1927-ben a halálának centenáriumára faragta Pásztor János.  
A tóból kivezető malomárok mellett hangulatos sétát tehetünk.
A malomárok.
A Vöröskúti-réten már csak egy-egy ösvényt vágnak, itt a természet már az úr. Turista alig jár. 
Visszaérve a park tó melletti részéhez, szembe találjuk magunkat a park legfantasztikusabb fájával, az öreg tölggyel. Erről több adat is van a Pósfai-listán.
Növekedési és pusztulási tendenciáit figyelve (lassan ez utóbbi  a domináns)  talán éppen eléri majd kimúlásakor a 7m-es kerületet. 
Két fiatal trónkövetelő, mindkettő listás. 
A Brunszvik család jóvoltából nívós barokk alkotások a kastély mellett... 
...illetve a kastéllyal egybeépült templomon. A templom pünkösdvasárnap, turista-túltengés alatt is zárva, barokk freskói majd máskor, vagy soha. (Ez egy ilyen ország.)