|
| A Déli-tűre a járvány előtti évtizedekben 800-900 ezer ember jutott fel évente. (Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy annak idején Horváth István szekszárdi polgármester ezzel szinte összemérhető számú, évi 400 ezer turistát vizionált a Gemencbe! ) 1955 óta kb. 18 millióan jártak itt. (Na jó kicsit kevesebben, mert volt aki többször, pl. én is másodszor vagyok itt.) |
 |
| A fő látnivaló a Fehér-hegy. (Ha már a Aiguille du Midi-t -amiről azt se tudom, hogy kell ejteni- magyarítottam, akkor legyek következetes!) Persze Vajda sem úgy kezdte, hogy "mint Fehérhegy csúcsán a jég".) |
 |
| Aki teheti helikopterrel is körberepülheti. Ma már évente többször megmérik centiméter pontossággal a magasságát is, és az elég kis ingadozással 4807-4810m közt van, nyilván a meteorológiai tényezők függvényében. A globális felmelegedés tehát ideáig még nem ért fel. A csúcson mintegy 15m-es jégréteg van. Érdekes, hogy a kőzet legmagasabb pontja mintegy 40m-rel arrébb van, mint a jeges csúcs legmagasabb pontja. |
 |
| Egy meteoróligai állomás működik az oldalában, 4300m-en. Innen tudjuk, hogy évente mintegy 1000mm csapadék esik, és a csúcson az éves átlaghőmérséklet -20 C közelében van. Érdekes, hogy a Déli-tűn több, mint 3000 mm a csapadék, lent a városban pedig ismét lecsökken 1000 mm-re. |
 |
| A hegy gránitsziklai helyenként látványosan tornyosulnak a csúcs lábainál. |
 |
| A lapos, gömbölyded csúcsa. A képen én 11 hegymászót számoltam meg. A hegy franciák szerint teljes egészében az ő területükön fekszik. Az olaszok szerint a pontosan a határon. Reméljük, a francia forradalomig visszanyúló, 65 ha feletti vita nem csap át háborúvá a két ország közt. |
 |
| A Bossons-gleccser felűről. |
 |
| A Mont Blanc délkeleti oldalán a "csak" háromezres csúcsok hagynak egy kis ablakot, hogy ellásunk a 4000-es Gran Paradiso felé. |
 |
| Keleti irányba a Matterhorn-szerű Grandes Jorrases (4208m) uralkodik. |
 |
| Északra fordulva a 2000-3000m-es csúcsok is jóval alattunk húzódnak. |
 |
| Ebben az irányban messzebb látunk csak némi havat-gleccsert, a már Svájcban lévő Tour Saliere (3200m) és környéke. |
 |
| Szinte vadnyugati táj. |
 |
| 2800 méterrel alattunk fekszik Chamonix. |
 |
| Túrázók indulnak lefelé, java részük a Mont Blancra tart. |
 |
| Kicsit közelebbről látszik a jól kitaposott ösvény. |
 |
| Hegymászók is mindenféle feltűnnek. |
 |
| Közel a meredek szélhez. |
 |
| A Déli-tűről induló hasadékok. |
 |
| Egy kilátóterasz egy gránittű mellett. |
 |
| A Déli-tűn a turistaközpont több lépcsőben épült ki hatalmas komplexummá. |
 |
| A felső teraszról pillantás a mélybe. |
 |
| A Chamonix-i-tűk közt a Périades-gleccser indul lefelé, ami később a Mer de Glace-ba, Európa második legnagyobb gleccserébe torkollik. |
 |
| Keleti irányba a Monte Rosa-csoport uralkodik (4637m) |
 |
| A Grand Combin (4314m) mellett még a Matterhorn (4478m) az Alpok egyik leghíresebb hegye is idelátszik. Innen jól kivehető az a törés a hegyen, amit az okozott, hogy itt az afrikai és az európai kőzettáblák ütközésük során csaknem függőlegesen feltornázták egymást. |
 |
| A Chamonix-i-tűk. |
 |
| Egy havasi csóka sértődötten arrébb vonul, miután világos lett számára, hogy tőlünk nem kap semmit. Ezek a csókák fantasztikusan alkalmazkodtak a magashegyi viszonyokhoz. A Csomolungma mászói 8200m-en is találkoztak velük. Bezzeg én 3800m-en már kisfokú hegyibetegégben szenvedtem, mint a látogatók jelentős része. (Szédülés, fejfájás, rossz közérzet.) |
 |
| A Chamonix-i-tűk látványával búcsúzunk. |