 |
| Ki korán kell, aranyos napkeltét lel. De talán elég is ennyi a nyelvi szellemességekből. |
 |
| Egy pécsi kereskedelmi célú utat kapcsoltam össze kis testet-lelket építő úttal. Első megállóhelyem az Orfűi-tó (Terület: 11 ha, létesítés: 1962) Régi, kedves tanítványom egyik blogbejegyzésétől kaptam egy lökést, hogy felkeressem a Mecsek egyetlen szabadon látogatható, (de erősen ellenjavallt!) barlangját, a tekeresi Füstös-likat, (vagy más néven Bolhás-barlangot), bár egykori tanítványom nem mászott fel oda, amit meg is értek. |
 |
| A tóval szemben az egykori kőbányából nyílik a Mészégető-forrás barlangja. Arra számítottam, hogy a barlang le lesz zárva, mert a fokozottan védett barlang csak "kalandtúrák" keretében látogatható. Ezzel szemben az egész egykori kőbánya le van zárva, amelynek egyik sziklafalában van a barlang bejárata. |
 |
| A rákosi Szent Márton kápolna "templomi oldala". A másik oldalról inkább tornyos háznak tűnik, mert egybeépült a szép tornácos paplakkal. |
 |
| Egerészölyv a falucska egyik fáján. |
 |
| Pécsi-tó (72 ha, 1966) |
 |
| Tekerest a Monarchia idején ellepték a polgári ízlést tükröző takaros porták. Ez az "ellepték" persze túlzás, mert alig néhány házból áll az egész falu. |
 |
| Görög istennők alatt... |
 |
| ...mentek ki reggelenként a marhák legelni. |
 |
| A takaros Tekeres. |
 |
| A temető felé szép eperfasor vezet. A legnagyobb tagja már szétnyílt, de így is csak 395 cm. |
 |
| A Hermann Ottó-tó. (30 ha, 1969) |
 |
| Mint egy gyertyatartó, tekereg ez a fűz. |
 |
| Közvetlenül a tóparton haladtam. A turistaút egy részben aszfaltozott úton ettől kicsit távolabb megy. |
 |
| A kis ösvény nagyon hangulatos helyeken vezetett. |
 |
| A Hermann Ottó tavat hal- és madárrezervátumnak mondják, de pecázni azért lehet itt is, amin először csodálkoztam is egy kicsit. Ilyenkor persze nincsenek horgászok úgyhogy egyedül élvezhettem a tó szépségét. Egész utamon csak visszafelé, az aszfalfos úton találkoztam egy-két kutyással. |
 |
| A tóparton álló kereszt. Egykor a Kovacéna és Tekeres közötti út mellett állt. Szerencsés véletlen, tudatos tervezés, áthelyezés? Mi lehet a magyarázata, hogy ez a kereszt megmaradhatott épp a tó szélén a felduzzasztása után is? |
 |
| 1969 óta áll a tó közepén ez a fa? |
 |
| Az alsó végen feltűnnek azok a sziklák, amelyek jövetelem célját jelentették. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Nyáron is hangulatosak lehetnek ezek a víz fölé hajló ágak. |
 |
| Még közelebb a sziklákhoz. |
 |
| A tó nagy totálban, a zárógátról. |
 |
| Jövetelem célja, fenn a magasban, az a kis fekete lyuk: a Füstös-barlang. |
 |
| Omlásveszély! Hirdetik a táblák, meredek mászás, de simán meglett, pedig nagyon féltem romló állagú ízületeim, és az ezzel együtt járó fájdalmak miatt. |
 |
| A barlang szája hamar ellaposodik, és csak négykézláb lehet benne haladni. Jól jött, hogy vittem kerékpáros bukósisakot. A barlang mennyezetén állítólag nemrégiben, egy hosszú repedés is megjelent, ami kifejezetten veszélyessé teszi a helyet. |
 |
| A barlang vége 29 m mélyen van. Itt már vakuztam. Az omlásveszély és a nehéz megközelítés miatt nem reklámozzák, és minden fórumon igyekeznek lebeszélni az embert erről a kalandról. Én sem akarok senkit rábeszélni, |
 |
| Bentről kifelé. |
 |
| Az Orfűi-patak, amit négyszer is felduzzasztottak. |
 |
| Szép nagy sziklafalat rejt itt az erdő. |
 |
| Ezekben számos kőfülke, kisebb barlangocska van. Egyik mellett érdekes valami. |
 |
| Van aki ide jár ejtőzni? Kipróbáltam, működik, bár lassan kezdett beborulni. (Lukács Robi felhívta a figyelmemet arra, hogy lehet, hogy hegymászást gyakorlók teszik ezt ide, hogy puhára essenek. Ez hihetőbb verzió.) |
 |
| Hunyorok ezerszám. |
 |
| A Kovácsszénájai-tó. (10 ha, 1970.) |
 |
| Kovácsszénája érdekes földrajzi név lehetne, ha nem lenne teljesen mesterséges. |
 |
| A 19. sz. végének nagy magyarítási hullámának eredménye. A rác eredetű Kovácena kapott ekkor magyaros "értelemező" nevet. Itt már erősen borult, időm is lejárt. Rohantam vissza a részben aszfaltozott turistaúton Tekeresre, ahol gépjárművem állt. |
