Lengyelben

Nem először, és talán nem utoljára jártam Lengyelben.

Három listás fa van itt a kastélyparkban jelenleg, de lehet, hogy érdemes lenne itt még alaposabban körbenézni. Itt van pl. ez a mezei juhar.

Kilátás a kastély teraszáról.

A bal oldali mamutfenyő a park legméretesebb fája, de nem magasságra. Ágvégei száradnak. A másik is ilyen állapotban van

Kilátás a parkra.

A kastély lépcsőháza.

Míves bejárati ajtó.

Tulipánfák.

A kastély.

A listás bükkből is nagy darab kidőlt.

Annafürdői kilátás.

A kilkátóba vezető rövid lombkorona ösvény.

Egy másik kilátási irány.

Annafürdőn van egy szép mesterséges tó is.

A Bárkarkodó-rét környékén

Két okból indultam ma ide. Egyrészt, nemrég Dr.T joggal jegyezte meg a dendromania.hu fórumán, hogy régóta nincs hír a bárkarakodói tölgyről. Másrészt, arra voltam kíváncsi, hogy a rendkívüli élményt nyújtó  dachsteini  gleccserhóban tett túra után hogy fog esni egy túra a gemenci sárban? Rögtön meg is adom a választ: ugyanolyan nagy élmény volt, mint régebben, egy apró disszonanciával. 

Az út első részét kerékpárral tettem meg. Hamar előkerült a fényképezőgép.

Aztán gyalogosan folytattam. Az egykori szomfovai vasút hídja a Visszafolyó-Duna medre felett.Az egykori szomfovai kisvasút hídja a Visszafolyó-Duna felett. A "Szomfovai-Delta" elágazótól 1968-ban épült meg egy 3km-es szakasz Szomfova irányába.Az 1980-as évek elején azonban ez a szakasz leállt. A síneket is  felszedték, a híd után néhány méterrel elvész az egykori vasúti töltés  a térdig a gazban.

A Visszafolyó-Dunában csak néhány pocsolya.

Még kell néhány centi ennek a szilnek.

Alacsony a Rezéti-Duna is.

Mintegy hegyi szurdokpatak. Valójában ez a Reitmann-fok. A kövek is messziről kerülhettek ide.

Itt is kinézek a Rezéti-Dunára.

A Reitmann-fok a legszebb foka a Gemencnek.

A partján most már listás ez fekete nyár. Pósfai Gyuri egyik igen bravúros mérését követte el itt 9 évvel ezelőtt.

Most sokkal alacsonyabb a víz a Rezéti-Dunában, mint 9 évvel ezelőtt, azon a bizonyos kenutúrán.

Egy tavalyi képen már láttam, hogy egyik nagy ága teljesen száraz. Ritkás már az egész korona, de 2003-ban sem volt sokkal dúsabb. 

Szokatlanul nagy erdészeti mozgást tapasztalok most itt. Sietősen távozom.  Tíz évi gemencezés alatt sem sikerült megszoknom ezt a "tilosban vagyok" érzést. Miért is nem lehet itt is olyan lelki nyugalommal sétálni a magányos reggeleken, mint néhány napja Rohrmoosban?

A Reitman- fok mentén.

Ez a foknév sem kerülhette el a a magyarosítási hullámot, és átnevezték Lovas-foknak.

Reitmanról azt írja Andrásfalvy, hogy egy tolnai halász volt, aki a Decsi-Nagy-Holt-Dunát ezen a fokon keresztül csapoltatta le.

Tolna megye földrajzi nevei szerint viszont egy Reitman nevű mérnökről kapta a nevét, aki a a 19.sz. végi nagy folyószabályozások idején tevékenykedett a környéken.

A Nagy-Decsi-Holt-Dunát nem közelítem meg, csak távolról fotózom szenvedő zoommal.

Igen látványos most a a sok tündérfátyollal.

Sokadjára sikerült csak tartós hidat verni a Reitman-fokra.

Visszafelé a Lörincorra-réten egy fiatal bika fogad.

Majd csatlakozik hozzá még egy.

Hazafelé tekerve még egy kondával találkozok. Az öregek hamar eltünnek, az idei kismalacot még lefényképezem.

1.rész: Egy sör egy másik balkonon, aztán esti séta

Rövid, de tartalmas osztrák nyaralásunk fénypontjának képét teszem előre, erről a 7.részben lesz szó. (Éva lányom képe.)

Rohrmoos nevét gondolom kevesen hallották, és nyaralásom első napjáig én is ezek közé tartoztam. Még kevésbé sejtettem, hogy ezt látom majd egy itteni balkonról.

Jó sorsom ismét olyan helyre vitt, amiről néhány nappal ezelőtt még sejtésem sem volt.

Mindenesetre zajlik az élet, néhány napja még 34 fokban robogtam a Vajason, most meg 6 fokban vacogtam itt az esti séta alatt. 

Rohrmoos szétszórt házai hatalmas terülten fekszenek Schladming felett a hegyekben. A távoli házak közt legelők, a legelőkön pedig hatalmas hegyi juharok. 

Lesz még több juharfa.

Számos kis patak csörgedezik a hegyoldalban Rohrmooson keresztül.

Aztán végre a felhők közül feltárul a Dachstein hatalmas sziklatömbje is.

A Dachstein tömbjének alacsonyabb részei nincsenek felhőben

Ha jól azonosítom, akkor ezek a Waldhorn (2702m) tömbjének hegyei az ún. Untertal felett.

Még néhány hatalmas hegyi juhar. A legnagyobb alá becsomagolt szénabálákat pakoltak.

Ez meg talán a Krügerzinken (2204m), de nagyjából mindegy is.

A Dachstein más kategória.

Még mindig felhőben.

Cukiság 1.

Cukiság 2.

A felhők és a Dachstein.

Traktor vontatta szekeren viszik a gyerekeket a kb. 900 lakosú faluban.

A lenyugvó Nap fénye még utoljára bevilágít az Untertalba, azaz az Alsó-völgybe.

Hófoltok a Dachstein oldalában, és persze hegyi juharok.