Magdalensberg, Hochosterwitz

A két név sokat mond a Karintia műemlékeit jól ismerők számára. Ebben a blogban nem a két hegy műemlékeit fogom bemutatni, hanem a hegyekről készült tájképeket.

Az a dolomitkúp, amin Hochosterwitz vára áll, még olyan magas sincs, mint a Zengő. Nem lebecsülve a Dél-Dunántúl legmagasabb hegyét, mégis azt kell mondanom, hogy kicsit talán mégis látványosabb.

Panorámakép a várból

Szántóföldek a vár alatt.

Legelésző marhák.

Kilátás a várból.

Magdalensberg is csak kicsivel magasabb a Kékesnél. Ez Ausztriában nem nagy durranás. Egy kis vadaspark is van a csúcson.

Dél irányba a Karavankák felé látni.

Panorámakép dél felé

Hét réteg hegy.

Délnyugat felé

Délkelet felé.

Északnyugat felé

Giccses alpesi idill.

Kicsit ültünk a fűben és nézelődtünk, töltekeztünk.

A távolban megcsillan egy tó is a sok-sok karintiai tó közül.

A Wildensteiner-vízesés

Rövid karintiai kiruccanásunk egyik kitérője volt a vízesés.

A Turner-tótól indulunk délnek a Karavankák felé.

A képen látható Altberg 1552m-es és a Kleinobir 1948m -es csúcsa közt lévő völgyben van a vízesés.

Fecsketárnicsok az Alpok jellegzetes növényei.

Az őshonos cikláment és fecsketárnicsot messze felülmúlja egyedszámban a bíbor nebáncsvirág, ami a Himalájából és Kelet-Indiából indult világhódító útjára. Állítólag hazánk nyugati felében is már széles körben elterjedt. Mifelénk még nem láttam. Karintiában viszont ilyentájt az elsőszámú özönnövénynek számít.

Távolról megpillantjuk a vízesést.

A Wildensteiner.vízesés 54 méteres magasságával nem számít különlegesnek, ilyen méretű vízesésből rengeteg lehet az Alpokban. Vízbősége sem különleges.

Az teszi valamelyest különlegessé, hogy egy előreugró sziklafalról bukik alá a víz, így be lehet menni mögéje is. A mögötte lévő sziklaüregből felesésegem integet.

A vízesés így hátulról is lefényképezhető, így olyan, mintha a semmiből esne le.

Vize nem is olyan hideg.

A Turnersee

A Turnersee (magyarul Tornász-tó) Karintia jégkorszak utáni tórendszerének egy rendhagyó tava.  Rendhagyó abból a szempontból, hogy szinte "alföldi" jellegű ez az aprócska, fél négyzetkilométernél is kisebb tavacska 480 m-re a tengerszint felett. Itteni mércével mérve sekély (maximális mélysége 13m), és partját nád szegélyezi, ami itt szintén szokatlan. Sőt, déli oldalának környékét ingoványos, tőzeglápos rész is kíséri. Mindez természetvédelmi terület, helyi védettség alatt.

A nyugati oldalán pofás, de kicsi égerláp. Gazdag madárvilága is van állítólag, de nekünk inkább az tűnt fel, hogy mennyire szegényes ez a honi tavakhoz képest.

Tavaly sodort  minket a vak véletlen a tó partján lévő kempingbe. A kemping alapvetően zsúfolt, de annyira jó helyen van és olyan szép a strandja, a tó vize meg annyira tiszta és fürdésre csábító, hogy a tavalyi katasztrofális időben megfogadtuk, hogy ide még visszatérünk. Most az augusztusi kánikulát felváltó hidegfrontbetöréskor értünk ide. Hajnalban kb. 10 C fok volt, a még mindig 25 C fokos víz sűrű köddel reagált erre a hőmérséklet-különbségre.

Megcsavarodott pókháló.

A Tornász-tó név előtt volt valami tisztességes neve is, de aztán valami tornászegylet az 1930-as években itt kezdett el táborokat szervezni a partján, és ez a név megragadt a tavon.

Vízitök

 

Erdők a ködben

Annyira sűrű volt a köd, hogy rajta keresztül egy-két napfotót is megpróbáltam. Nem is lettek annyira rosszak, több látványos napfolt is kivehető az égitest felszínén.

Az első fürdőző.

Felszállóban a köd.

Füstifecskék cikáznak a tó felett 1.

Füstifecskék cikáznak a tó felett 2.

A kristálytiszta vízben látszanak a halak, itt éppen három hatalmas ponty. Ebben a tóban egyébként tilos horgászni.

Említettem, hogy annak ellenére, hogy a kemping egy olyan részén voltunk, ami szinte beszorult két erdő közé,  nem sok madármozgást tapasztaltunk. Ezért is volt meglepő az a számomra teljesen ismeretlen rikácsoló hang, ami egyik reggel beharsogta a vidéket. Erős zoommal kiderült, hogy meglehetősen érdekes a hang eredete, ez valami papagáj lehet, ami nyilván nem őshonos itt. Magyarázat valószínűleg a közeli Vogelpark lehet, ahonnan ez a két papagáj elszabadult. De az is lehet, hogy valami invazívan terjedő papagájfaj, amiből már akad Nyugat-Európában.

Első utam a Magas-Tátrában

Életem első útja a Magas-Tátrába nem indult szerencsésen. A hajnali indulás átkaként a jól bevált fényképezőgépem fekete táskájával a sötét a csomagtartóban felejtődött, miközben cuccunkat sietősen a buszba pakoltuk át. Tantestületi kirándulásra mentünk Szlovákiába, ennek része volt a tátrai túra. A felvételeket így mobillal készítettem, egy egyszerű,olcsó és régi típussal. Így pocsék képek következnek most.

Az egyik legismertebb és legkönnyebb tátrai utat jártuk végig kollégáimmal. Sífelvonóval Tátralomnicról felmentünk Kő-pataki-tóhoz, majd a Magisztrálén vagy más néven a Felső-turistaúton a tarajkai (Hrebienok) központig ereszkedtünk. Innen a siklóval mentünk vissza Ótátrafüredre, ahol a busz várt minket. A felvételen a Kő-pataki-tavat látjuk a Lomnici-csúcs lábánál.

Aztán a tótól elkezdtük kb. 6km hosszú ereszkedésüket Tarajka felé.Az út első része törpefenyveseken halad keresztül.

A Kis-Tarpataki-völgy. Itt már a fenyvesek zónájában járunk vagy járnánk, ha nem lennének az itteni erdők katasztrofális állapotban. 2004 novemberében 170-220 km/h-ás szélvihar tarolta le a vidéket, és döntött ki mintegy 3 millió fenyőt 12 ezer hektáron, főként lucot. A luc nem őshonos erre, nem volt elég mély gyökere, hogy megkapaszkodjon. Az erdészek azon voltak, hogy az elpusztult fákat elszállítsák, a környezetvédők a be nem avatkozás elvén voltak. Végül is a fák java a területen maradt, bennük elszaporodott a betűzőszú. Azóta a szú 7300 hektáron 2,2 millió fát fertőzött meg.  Újabban az erdészet ellenállóbb fenyők telepítésével kísérletezik.

Panorámakép a Kis-Tar-pataki-völgyről és a turistaútról

Az Óriás-vízesés a maga 20 m-vel igazából nem egy óriás, de látványos.

A Nagy-Tar-pataki völgyben

A völgy oldala a vízeséssel és halott fák ezreivel.

Utunk legszebb virágai a tárnicsok

Halott erdők közt

A Kis-Tarpataki-vízesés

A vízesés alja csak panorámaképpel fogható be.

A Nagy-Tarpataki-vízesés

A patak a vízesés alatt.

A Hosszú-vízesés nevének megfelelően csak panorámaképpel pásztázható.

Részlete

A Tar-pataki völgyek. Ugyanezt Csontváry is megfestette.

Ótátrafüred Monarchiás hangulatú temploma

Ótátrafüredén még sok épület idézi meg a Monarchia korszakát, amikor a környék már felkapott turistavidék volt. A mai sikló elődje is már 1908-ban járt.

Aztán rövid buszos kitérő a Csorba-tóhoz

Panorámakép a tóról és a környező hegyekről.