Ismét az Örjegben

Három nap alatt két évszakot lehetett megélni. Szerda délután 1 fok, viharos széllel szakad a havas eső két nap óta.

Ez persze nem a Bükk, ahol 90cm-es hó marad, még csak nem is a Mecsek 25cm-rel a, Szekszárdi-dombságtól ennyire futja.

Ma már tavasz volt, és leróttam egy régi adósságom, a Hajós környéki fák megmérését, amivel már több mint egy éve tartozok. Először Nemesnádudvaron, ebben a svájci tisztaságú és rendezettségű faluban  állok meg. A temetőben megmérem a korai juhart, valóban listás, 333 cm-es.

Aztán következik az Örjeg, annak is bemutatkozó fűzfája.

Csak tekeredik az a centi, nem is nagyon akar megállni, csak 895 cm-nél, mellmagasságban. De a képről látszik, hogy a talajszintél van egy szűkülete. Egyértelműek a Pósfai-szabályok, alul újramérem, tényleg sokkal kisebbet mutat, "mindössze" 835cm-et.

Nem messze tőle áll a másik óriás.

Botom 120cm-es, látható, hogy erről az oldalról magasan ágazik ketté. Alig hiszem el, 920-nál áll meg a ceti vége.

A másik oldalról már nem olyan impozáns, de szerintem még elmegy. Itt is leszúrtam  botom viszonyításnak.

Nem biztos, hogy jó ötlet volt egy kétnapos eső után idejönni. A területnek volt egy tőzeges része is, ahol simán térdig süllyedtem a mocsárba.Utána vizes kapcában caplathattam tovább, ami kicsit elvette a kedvem az egésztől.

Azért átvágtam a mocsáron, így akadtam erre furcsa szerkezetre. Vadászles? Madármegfigyelő torony? Másik oldalán sem volt létra, csak egy csapóajtó 3m magasan.

A sűrű bozótosban egy szürke nyarat is kiszúrtam.

710 cm lett.

Aztán a még nagyobb sűrűben egy még nagyobb korona.

Sok szenvedés után csak egy 580cm-es fehér nyár.

Tipikus. Végül a hatalmas területen 5,5km-et caplattam, nagy részét  lucskos kapcában. Bejárásnak kevés, maradjunk annyiban, hogy ez egy mintavétel volt az Örjeg-mocsarából.

Mostanában mifelénk

Tavaszi erdők a Sötét-völgyben, április legelején.

Törött farkú kardos lepke.

Alulnézetből 1.

Alulnézetből 2.

Alulnézetből 3. Szokványos tavaszi képeimet igyekeztem így némileg újszerűvé tenni.

Fekete gyalogcincér

Nagypénteken a zöldben.

Az akácokra még várni kell a Szekszárdi-dombságban

Virágzó repceföldek a Sárközben.

A Hátfői-kobolyánál volt egy rész, ahol nagyon szép tőzikék nyíltak. Meglepve láttam, hogy a kobolya partját tarra vágták.

Itt a Gemecben kell még néhány nap a pókbangóknak. Mire újra ide kijutok, már talán el is virágzottak.

Tavaly Keselyűsben már csak elvirágzott agárkosbort találtam. Most időben érkeztem.Ezzel elkezdődött a Gemencben is a kosborszezon, amiből jó időre kimaradok.

Búbos bankák és seregélyek a töltésen. Először látok a Gemencben búbos bankát.

Most tőzikékből van nagyüzem.

Hétvége a Gömör-Tornai-karszton: 9. A Szádelői-völgy

A Felső-hegy legnagyobb szurdoka a Szádelői- völgy.

A völgy bejáratának másik oldal

A Szár-patak vájta ki ezt a völgyet.

A völgy elég nagy esésű, 170m kb. 3,5 km alatt.

Ezt a szintkülönbséget a patak zúgók sokaságával küzdi le, de itt nincs olyan nagy vízesés, mint a szomszédos Áji- völgyben.

2014 májusában jártam itt. Akkor a lombos fák miatt alig lehetett látni a sziklákat. Akkor az osztályommal a völgyben sétáltunk csak egy darabon fel, majd vissza. Most egy 12km-es, nagy szintemelkedésű túrát terveztünk, aminek során felmegyünk a fennsíkra, hogy onnan lássuk be a völgyet.

A völgyben haladt régen a Rózsnyó-Kassai út.

A Cukorsüveg nevezetű szikla.

Az úton persze gépjárművel nem lehet behajtani, de pl. ideális babakocsival. 

Egy idő után kezd idegesítő lenni a patak állandó robaja.

Áprilisi hó a völgy alján.

A völgy legnagyobb vízesése.

Tipikus.

A völgy bejáratánál legalább 100 kocsi állt, de a völgyben eloszlott ez a sok ember. Parkolódíjat is kell fizetni, amit forintban is elfogadnak a magyar anyanyelven beszélő helyiek. (500 Ft, vagy 1,5€) Ennek ellenére rajtunk kívül csak egy magyar autót láttunk. Ritka a völgyben a magyar szó.

Tipikus.

A sziklafalakon több barlang nyílik.

Fura gyökér.

A felső elcsendesedő végén mocsári gólyahír terem.Itt vezet fel az út a fennsíkra. 

Az első kilátópontról végiglátni a völgyet, és különösen jól látszik a  cementgyár. Innen a Cukorsüveg csak egy jelentéktelen  szikla.

A völgy.

Ezt követően a turistaút a fennsíkon halad. Az itteni réteken tömeges a tavaszi hérics.

Hamar rá lehet unni a héricsekre.

A fennsíkon egy földvár fala húzódik az Áji- és Szádelői-völgy között. A másik három oldalról a természetes sziklák voltak ennek a prehisztorikus településnek a határai.

A második kilátópont.

Egy csaknem 180 fokos panoráma a völgyről.

A leánykökörcsinek nagy része már elvirágzott. 

Természetfotós.

Végre találok egy még nem elnyílt kökörcsint.

Aztán egyre többet.

A harmadik kilátópont.

Mások is a sziklák szélén ülnek.

Egy tökéletesen kinyílt példány.

A harmadik kilátópont már a völgy vége felé  van.

Egyre több a leánykökörcsin.

Az utolsó völgyfotó.

A fennsík jellegzetes karmezője.

Még egy kép a leánykökörcsinekről, sokáig úgysem fogok ilyent látni.

Végül egy kép az Alsó-hegyről és a Felső-hegytől elválasztó völgyről. A hétvége ezzel számunkra itt véget ért, messze volt még Szekszárd, és még Boldván is meg akartunk állni. Talán hamarosan visszajövünk ide, rengeteg még itt a látnivaló.