A mázai bükk "rejtélye"

Megoldódott a mázai nagy bükk "rejtélye" . December 21-én kerestem a Jandala Attila által jelezett  fát, de  hiába.Végül is meglett, de nem úgy. Én így láttam. 

Attila 2011-ben pedig így. Ekkor több mint 5m-es volt. Világosan látszik, hogy két fa összenövéséből
keletkezett, amelyből az egyik megadta magát. Így ez is egy adalék bükköseink viharos gyorsaságú pusztulásához,aminek feltételezhető oka a globális klímaváltozás..Köszönet Attilának a képért.

Év végi összesítés

Felemás év volt az idei. Egyrészt soha ennyien nem nézték meg a blogomat, mint az idén, kb. 52 ezren, Ez a tavalyi 42 ezerhez képest nagy gyarapodás. Másrészt viszont 30%-kal kevesebb bejegyzés született, mint az előző években. Már évek óta benn volt a pakliban ez a visszaesés, amit tavaly még megmentett a "röptúrák" nagy száma. Az idén az évek alatt eltünedezett "hajnali túrák" után ezt  a műfajt is  utolérte az általános sorvadás. Arról már jobb nem is beszélni, hogy mennyire vagyok még hasznos tagja a dendromán közösségnek, mert szinte már csak az tart meg még ebben a közösségben, hogy nagy lelkesedéssel eljárok a közös rendezvényekre, és néha írok a fórumra. Jelentős  fa találatom már nem sok van.
Visszatérve a látogatói létszámnövekedésre, minek tulajdonítható ez, ha egyre érdektelenebbek a bejegyzéseim? Csakis kizárólag a Facebooknak. Az év elején, nagyjából áprilisig kitettem a Facebookra is a beszámolóimat. Ennek eredményeként a blog nézettsége megugrott. Ám ahogy leszoktam erről, a nézettség visszazuhant az eredeti szintre. Nyáron már jóval a sokéves átlag alatt voltam. A Facebookon nem lehet hűséges követőket találni. Ősszel ismét volt egy kis élénkülés, és újra elérte a nézettség a korábbi átlagot. A tavalyi évhez képesti többlet az év első négy hónapjában, a Facebookos  időszak alatt termelődött meg.
Ez el is vezetett engem ahhoz a kérdésig, hogy minek  is csinálom ezeket a blogbejegyzéseket? Először is magamnak, mintegy naplószerűen megörökítem a történéseket. Másrészt arra gondolok, hogy számomra mekkora  esemény egy a Dendrománián, a Nagy öreg fákon, Totoro blogján, vagy Szél Győző fázós blogján megjelenő új bejegyzés, de más blogok bejegyzései sem sikkadnak el nálam (OneDoor, Dunaiszigetek, stb.)  Tudom, hogy az én blogom relatíve nagy esetszáma nem veszi fel a versenyt az említett blogok fajsúlyosságával, de hátha akad olvasó, aki szívesen nézegeti a bejegyzéseim, még akkor is, ha csak bagatell dolgokról szól.
Az idén írt bejegyzések közül a "Top-10 Keleti-Mecsek" volt  a legsikeresebb. Ezt a Bati-kilátó megnyílásáról szóló rövid hír követte, majd az ECTF Gemenci Dendromán Találkozóról szóló bejegyzés következett. Az örökranglistát is a Top-10-es sorozatok vezetik. Első helyen a "Top-10 Szekszárdi-dombság", majd a 'Top-10 Gemenc", majd a már említett "Top-10 Keleti-Mecsek" következik.
Mit hoz a jövő? Hát szinte biztos, hogy tovább tart a blog zsugorodása. Talán az a bizonyos "régi tűz" is kiégett már bennem.
Boldog újévet mindenkinek!

Fekedi kereszttúra az Ősök emlékére

Feked  a Geresdi-dombságban fekvő 200 lelkes zsákfalu. Ez alapján nem sok jót gondolhatna  az ember, de Feked erre alaposan rácáfol. Erről  a másik blogomban írok még. Röviden csak annyit, hogy csak az undorító DÉDÁSZ betonvillanyoszlopok utaltak arra a faluban, hogy mégiscsak itthon járunk.

Ebből a faluból kiinduló keresztutak egyikét jártuk ma végig unokabátyámmal, a már hagyománnyá vált karácsony utáni túrán, amit az Ősök emlékére hirdettünk meg. 2009 óta minden karácsonya után teszünk egy túrát. 2009-ben hárman (apám, unokabátyám és én) teremtettük meg a hagyományt a nádasdi bányászok emlékére tett túránkkal. 2010-ben nagybácsimmal és unokabátyámmal a Nádasd környéki kőkereszteket jártuk végig. 2011-ben már csak ketten indultunk el unokabátyámmal néhány nappal apám halála után. 2012-ben a Templomhegy környékét jártuk végig felkeresve a Legénysírt. 2013-ban Ófalú környékén túráztunk, de ekkor már ismét csak ketten voltunk unokabátyámmal. Tavaly Magyaregregy környékén jártunk.

Az első lépések

A temető és mögötte a Geresdi-dombság

Még egy pillantás a falura.

A fekediek a falu turisztikai kínálatának bővítésére turistautakat jelöltek ki, amelyeket a határban található keresztek köré szerveztek. Minden utat gondosan jelöltek, és a keresztek mellé pihenőpadokat és egy kétnyelvű ismertető táblát tettek, 
amelyen a kereszt állításának körülményeit mesélik el.Ez a Pest-kereszt.

A Pest-kereszt után az erdőben folytatódik az út, a Karasica-patak völgyében

A patak

A Harsányi-kereszt már az ófalusi határon van

Lefelé a Gyantás-völgyön

Itt is sok a bimbózó, virágzó hunyor

A Veresvölgyi-patak

Egy erdei szállás romja

A hatalmas Botori-rét

A rét szélén a dzsuvában egy hatalmas vadkörte. Innen simán listásnak néz ki, de a másik oldalról sajnos a fele ki van már rohadva.

A Stiller-kereszt

A falu határában nem csak kereszteket találunk, hanem mint valami dolmenek, modern szobrok is állnak, összesen 7 darab.  Ez például Lelkes Márk Meditáció című alkotása jó messziről fotózva. Részletek innen.

A 12km kör után lassan visszaérkezünk a faluba.

A Zengő a falu feletti dombról

A Schmidt-kereszt

A templom körüli parkban szép hársfa

Véméndről elsétáltunk a dömörkapui temetőhöz is.

A temető a ködben

Egy nagy eperfa útközben.Unokabátyám beszámolóját itt találjuk.

Napfényvadászat

A városba szürke  sűrű köd volt ma egész nap. Gondoltuk a dombság szívében talán süt a nap. A Sötétvölgy felé indultunk. Az Erzsébet-rétnél már derengett. 

Jól gondoltuk, pár száz méter után már ragyogott a nap, de csak itt, a dombok közt.

Csillogó ágak

Fények és árnyékok

Dér

Napfürdőzés

Kerékpáros

Karácsonykor már májvirág is nyílik

A Fekete-kútnál álló emlékkopjafa.

Hunyorból százával, ezrével.

Tavaszi hangulatok, karácsonykor

Lassan ideje leszoknunk a havas, fenyős karácsonyi képekről, és helyette hunyorosat küldjünk! 2010 óta csak egyszer volt fehér karácsony, virágzó hunyor pedig szinte mindig. Én most a ma fotózott virágzó hunyorral kívánok boldog karácsonyt mindenkinek!

A tegnapi bágyadt napsütés után ma ragyogó idő volt, ki is ugrottunk a gombász tanösvényhez.

Itt az erdő a csodabogyótól mindig zöld

Tipikus

Ez is tipikus

Közép fakopáncs

Nappászta

A hunyorok virágzás a nem volt meglepetés, a c-betűs lepkék rajzása annál inkább, de láttunk nappali pávaszemet és citromlepkét is.

A virágokat  a hunyor mellet macskagyökér és pongyola pitypang képviselte

Ingujjban napoztunk is egy kicsit.

Kilátás a Zengő felé.

Egy nagy bükk keresése Máza határában

A Bakonyi Dendromán Találkozó alkalmából mesélte Jandala Attila, hogy Máza határában az erdei murvás út mentén egy nagy bükk áll. Bár nem vagyok híve az erdei autós útnak, de most olyan kevés időm volt, hogy ezt a módszert választottam. 

A Cserfa- forrás környéke

Gyertyánok tobzódása

Az erdőben kb. 2,5 km-et haladtam előre, amíg az öreg Suzukim bírta terepet. Mindenesetre jelentősen beljebb mentem, mint ameddig  Attila a hely mélységét mutatta. 

Még ez volt a legnagyobb bükk amit láttam. Az út  kudarcának két oka lehet: 1. A bükk már nem áll 2. Elbénáztam.