Időről időre felkeressük családi séta keretében a tengelici kastélyparkokat. Most a csak engedéllyel látogatható középtengelici Csapó-kastély környékét is megnéztük. A park egyik nagy tölgye. 2009-ben 450-nek mértem. Itt írtam korábban a kastélyparkról. |
Kereszt a kápolna mellett |
A Csapó-kastély állapota évtizedek óta változatlan. |
A park távolabbi részén két nagy tölgy, de szemre nem listásak |
Utána átmentünk a felsőtengelici Gindly-Benyovszki kastélyhoz.Itt is jártam korábban. A kastély történetével kapcsolatban némi dezinformálást is elhintettem az interneten, amit az itteni információs táblák is átvettek szó szerint. Szóval a szabadságharc után gerillaharcokat folytató Noszlopy Gáspár valóban ebben a kastélyban kereste fel többedmagával Gindly Antal földbirtokost, és valóban a gerillaháborújának folytatásához szükséges pénzt követelt tőle, de nem csak egy merényletkísérlet fűződik a kastélyhoz, hanem ténylegesen ki is végezték itt a jámbor, császárhű, mintagazdaságot fenntartó földbirtokost. Gindly politikai megítélését mindenképp árnyalja, hogy közvetlen rokonságába olyan reformkori és szabadságharcos kiválóságok tartoztak, mint a Bezeredjek és a Csapók, talán ezért is remélt Noszlopy segítséget. A történet folytatása itt olvasható. |
A park dendromán szempontból elsősorban azért jelentős, mert hatalmas ostorfák vannak itt. Lányaimat állítottam az egyik legnagyobb mellé, nem kétséges, hogy ez a példány a lista elején kell, hogy helyet kapjon. Fekete dióból is nagyon nagy fák vannak itt. Legközelebb centit is hozok. |
Igen szép kis erdő ez. |
A Benyovszky-kápolna és az 1850-es években állított obeliszk. |
A tavalyi évben a Gyulaj Zrt. mintaszerűen felújította, Udvardy György pécsi püspök pedig felszentelte gróf Benyovszky Rudolf (Rezső) kápolnáját. A kápolna 1913-ban épült Emanuel nevű gyermeke számára, aki 13 éves korában tisztázatlan körülmények közt meglőtte magát. Így egyetlen gyermeke sem maradt a grófi családnak az öt közül aki megélte volna a felnőtt kort. |
Tengelici énekesmadár gyüjtemény |