Fák, erdők, parkok. Elbi blogja: március 2015

2015. március 30., hétfő

A Pörbölyi Titánnál

Az "Oszlopcsarnok" a Simon-Duna mentén. (Bejegyzésemben furcsa névadási dolgokkal próbálkozok, így ezt a természetes nyárfasort elneveztem oszlopcsarnoknak) Tegnap egy nagyobb baráti társasággal a Pörbölyi-erdőben kilátogattunk az ország legvastagabb fájához.

A Simon-Duna általában száraz medre.

A Móric-Duna.

Első találkozásom bogláros szellőrózsával a Gemencben.

Többen kérdeztek a tőlem, hogy mi a fa neve. Így most elnevezem Pörbölyi Titánnak.

A Pörbölyi Titán körül már padok vannak, és hamarosan elkészül ismertetőtáblája is.

Sokan voltunk, de nem elegen egy körbeéréshez

A Móric-Duna a Pörbölyi Titánnál.

A salátaboglárkák hada mindenfelé.

Absztrakt.

2015. március 29., vasárnap

A Városligetben

Budapesten volt dolgom. A vonat visszaindulásig még maradt annyi időm, hogy beugorjak a Városligetbe, és végigrohanjak a vajdahunyadvári múzeumegyüttesen, ahol -többek közt- a vadászati kiállítás is van, hazánk legelső trófeagyűjteményével.

A Városligetben ismert egy listás platán. Ez a kettő is szép nagy példány, gondolom volt mérve, annyira központi helyen vannak, hogy nem kerülhették el a mérést. Mindenesetre közel lehetnek a 6m-hez.

Alpár Ignác igen látványos épületet tervezett ide.

Mint egy gótikus csarnoktemplom

Az erdészeti kiállítást finoman szólva sem a dendromán szemlélet jellemzi. Ez az egykori zselizi "fakastély" is csak egy gyenge minőségű képen jelent meg.

Ez a vajszlói köbméteres kocka kell hogy elvarázsolja a tölgyek méretével a látogatót. A fa 580-as volt, ami ugye azért nem egy akkora nagy szám.

A híres karapancsai bika trófeája

Gemencet a kiállított trófeák közt a képen látható 1969-es, és egy 1950-es évekbeli nagy trófea képviseli. Ezeket Kádár illetve Révai elvtárs lőtte egykoron. A szálkai bika trófeáját hiába kerestem. Mint Jandala Attilától megtudtam, az a Természettudományi Múzeum tulajdonában van, hiába is próbálták megszerezni, mint az utolsó hiányzó nagy trófeát.

Egy óriási szarvasgomba a "Növények országából" kiállításról.

Dolmányos varjúból sok van.

A tavak nagy része leeresztve. Egy kis tavon tőkésrécék garmadája dankasirályokkal.

Némi meglepetéssel láttam, hogy a kárókatonák itt is jelen vannak.

Érdekes, hogy itt mennyi szarka van, pedig én itt Szekszárdon nem nagyon láttam még, csakúgy, mint csókát.

Virágzik az ernyős sárma

2015. március 26., csütörtök

Szitakötőzés Tolnában felhívás

2015. március 23., hétfő

Listás fűz a Vörösmarty-forrásnál

A Vörösmarty-forrás környéke egy kis vizenyős erdőfolt Bonyhád és Ladomány közt, a szántóföldek közé beékelődve. Az egykor itt fakadó forrást azért nevezték el a költőóriásról, mert amikor a Perczeleknél házitanítóskodott, akkor a közeli Börzsönyből ide járt a költő azon reménytelen szerelmén búsongani, ami Perczel Etelkához fűzte. Itt ma már nincsenek igazi erdők, csak akácosok vannak, és az egykori forrás vizéből előbuggyanó patak medre környékén egy-két fűz. Hunyor nem sok van, egy-pár tő éldegél az akácosban, azt tanúsítva, hogy itt egykor erdők voltak. Azokat már rég kivágták, helyükön tengődik az akácos, és ez a néhány hunyor.

Tavaly decemberben jártam itt, akkor találtam rá erre a nagy fűzre, amit jöttem megmérni. 645 cm-es kerületével listára méltó. Meg is örökítettem magam, mert ritka pillanat már életemben, hogy listás fára akadok.