 |
| Megint csak egy röpke kis időm volt, irány tehát Keselyűs. Ez egy gomba. |
 |
| Az ágak sűrűjében fekete harkály. |
 |
| Mókus a Holt-Sió partján. |
 |
| Vacak, szürke idő. Kevés fény, finoman szólva sem ideális idő a fotózáshoz |
 |
| A Sároson szinte semmi. A toronyban viszont kellemetlen, csípős hideg szél. |
 |
| A madarak átköltöztek a Hátfői-kobolyára. |
 |
| Ilyenkor könnyű fekete gólya fészket találni. |
 |
| Fényszegény vacak időben, rövid szemrevétel. Indulásnak a Holt-Sió. Szürke gémek, tőkés récék, sőt egy bakcsót is láttam, pedig októberben el szoktak menni, és tényleg jó ideje nem láttam már. |
 |
| A Hátfői-kobolyán is nagyjából ez a repertoár, de több nagy kócsag is akad. A téli vendégek még nem érkeztek meg. |
 |
| Ismét látok friss hódrágást. Telente megszaporodnak ezek errefelé. Talán egyszer újra látok hódot is a kobolyán. |
 |
| Aztán irány a sárosi torony. Most több a szürke gém, kevesebb a kárókatona |
 |
| A nap legérdekesebb eseménye kétségtelenül az volt, hogy a torony alatti nádast ellepték a kék cinkék. |
 |
| A távolban jégmadár |
 |
| A Mecsekben nyílik a hunyor és a kankalin.Tavaly én is azt tapasztaltam, hogy novemberben már megjelentek az illatos hunyorok a Szekszárdi-dombságban, és gyakorlatilag áprilisig folyamatosan megtalálható volt ez a növény virágzásban, . Gondoltam az idén így lesz. Ezt ellenőrizendő, minap kiugrottam az Gombász-ösvényhez. Az erdőnek most itt ilyen a képe. Most is a szúrós csodabogyó dominál itt. |
 |
| Gomba se sok volt. |
 |
| Mire az ember munka után ide kiér az Almási-völgy északi végére, bármennyire is siet, lemegy a nap. Ez eléggé lelombozó. Ez a legszomorúbb a november-decemberben. |
 |
| Tipikus |
 |
| Hunyort végül is nem találtam, pedig elég enyhe volt az október-november, eső is volt épp elég. Viszont az összes november végén virágzó növényt lefényképeztem. Persze ezek mind közönséges gazok, de egy tablóra csak feltettem őket, hátha egyszer jó lesz ez még valamire. |
 |
| Délelőtt kiugrottunk a sárosi toronyba, ott mindig van valami látnivaló. A szokásos látnivalók fogadtak, száritkozó kárókatonák |
 |
| Egy másik |
 |
| A tó másik végén két hattyú, sok-sok kárókatona |
 |
| Néha egy-egy nagykócsak |
 |
| Bővült a torony turisztika attrakciója. A hely vízimadarairól ügyes kis ismertetés |
 |
| A nád sűrűjében kis fakopács ütögeti csőrével a nádszálakat |
 |
| Még a legyek is vidáman röpködnek |
 |
| Hírét vettem, hogy a Szekszárdi-dombság egyik legmagasabb pontján, a 281m magas Kerék-hegyen kilátót épít a Gemenc Zrt. Gondoltam ma kinézek oda. Az irányt szándékosan a 236m magas Bartina-hegyen vezettem keresztül, lássam a napfelkeltét |
 |
| Még mindig akadnak belvizes foltok |
 |
| Mire a Csatári-völgy végére értem, már magasan állt a Nap, de újabb felhők is jöttek. A fények fantasztikusak voltak., |
 |
| A Bati-kereszt környéki csúcson egyelőre csak a tereprendezés zajlik. |
 |
| Szekszárdi dombok. Ilyeneket lehet majd látni a toronyból, ha kész lesz. |
 |
| Szőlők |
 |
| Ma Pósfai György Szekszárdra látogatott, gimnáziumunkban tartott előadást. Ezt kihasználva rövid túrát tettünk a Duna-erdőbe, főként Krizák István fáit néztük végig. |
 |
| A Szilágyi-fok őszi színpompában. |
 |
| Magas most benne a víz. Ez főleg a Sió miatt van. A Balatont leeresztik, ennek eredményeként már hetek óta magas a Sió vízszintje, ami azzal párosul, hogy a Mecsek felől érkező, a környék kisebb patakjait összegyűjtő, és szintén a Sióba tartó Völgységi-patakban is igen magas a víz az október közepi nagyon nagy esők óta. |
 |
| Tipikus |
 |
| A Mércés felé is mentünk volna megmérni Tóth Gábor nagy fűzét, de ez fogadott minket. |
 |
| A Duna-erdő sűrűjében először egy eddig ismeretlen szilre akadtunk. Kettős törzsű, épp 130-on válik el és éppen megvan 400 cm. |
 |
| Krizák István tölgye még nem listás, de nagyon közel van hozzá. |
 |
| Ez viszont túl a 5,5m-en is. |
 |
| Három tölgy |
 |
| Kilátás a töltésről |
 |
| Négy éve 670 volt, most 674 cm -es ez a nyárfa, de úgy tűnik, már semmi élet nincs benne |
 |
| A késő délutáni nap fényében felragyognak a csodás szinek. |
 |
| A juharok sárgasága a legszebb színforrás mostanság |
 |
| Ezen a nyiladékon előbb két aranysakál szaladt át, majd egy szarvasbika követte őket. Gondoltuk itt érdemes most kicsit szétnézni. |
 |
| Az utolsó fa is egy csaknem listás többtörzsű tölgy |
 |
| Aztán beültünk egy vadlesbe állatokat nézni. Hamarosan jött egy vadász, aki szerint nagyon rossz helyre ültünk be. Szó szót követett és végül ismét tapasztalhattuk, hogy a dendrománia minden természetkedvelő emberből nagy tiszteletet vív ki. Végül majdnem maradtunk, de aztán messze még Szeged, Györgynek mennie kellett. |
 |
| Kifelé haladva, alkony utáni élénk vadmozgást tapasztaltunk |
 |
| A Gemenc emblematikus nagyvadjai sorra megjelentek |
 |
| Erdei tavacska |
 |
| Végül már majdnem sötétben ismét elértük a Szilágyi fokot, ahol a parkolóban -milyen kicsi a világ- Tóth Gáborral, szaladtunk össze, kinek nagy füzét a magas vízállás miatt kellett kihagynunk. |