Aztán felült egy ágra, nekem sajnos éppen háttal, aztán majszolt valamit. Én már ekkor hason feküdtem és kitámasztva exponálva próbáltam jobb felvételeket csinálni. Aztán vízbe vetette magát és eltűnt.
1996 szeptembere és 1998 októbere közt Ausztriából Bajorországból és Lengyelországból összesen 32 hódot telepítettek a Gemencbe, 10 különböző helyre. Ezeknek a fele rögtön elhagyta a telepítés helyszínét, egy -két év múlva ez az arány már kétharmadra nőt. A Gemenc területén 2004-ben már csak 7 család élt. Az elvándorlás főként a Dunán történt, Horvátország felé, de Csörge-tavat is emlegettem már ebből a szempontból. ( A korai időkben Bozsér Orsolya kutatta a gemenci hódokat, aki ezt követően Norvégiába ment férjhez, a kutatást másokra hagyva.) Akinek szerencséje volt, az a szeremlei Sugovicán, a Pandúr-szigeti komp környékén, vagy a bajai Vén-Dunán, a keresztgát közelében figyelhetett meg hódot, leginkább a csónakból való horgászat közben. A lecsökkent állományszám indokolta azt, hogy újabb telepítések történjenek. Ekkor a Sió árterében, illetve a taplósi részen, a Bátai- Holt-Dunában, a Ferenc-tápcsatornában, valamint a karapancsai és a bédai erdőrészekben engedtek szabadon újabb példányokat. Az előző hibás telepítésekből is tanulva, ez már sikeres akciónak bizonyult, és az állomány stabilizálódott. Persze ekkor is voltak nagy elvándorlók, akadt olyan is, aki a Sió-Kapos vonalon hagyta el a vidéket. Időnkét sajnos egy-egy varsába is keveredik és megfullad, mert csak kb. 15 percet bír ki víz alatt.(Ezeket az érdekességeket Dombi Imre természetvédelmi őrtől halottam.)
Kiegészítés 2018-ból: A hódok évek óta tartó inváziója a Duna vonalán elérte már a Gemencet is. A kezdetben Ausztria felől induló, évek óta tartó nyomulás eredményeként ma már biztosnak látszik az, hogy a közeljövőben gyarapszik a gemenci hódok száma. |
