 |
| Kilátás a Csatári-völgy felé. |
 |
| Azt hiszem ez békászó sas. Ritka madár, hazai állományát 35-50-re teszik. |
 |
| Tövisszúró gébics pár. Ez nem olyan ritka madár, de szintén védett. |
2011. május 30., hétfő
Az Óriás-hegyen
2011. május 29., vasárnap
Böhm Ferenc emlékére
Blogom állandó olvasói gyakran találkoznak a Böhm-féle térképre való hivatkozásommal. Ez a térkép nem is egy térkép tulajdonképpen, hanem három csaknem azonos másolat. TMOL/XV/3/T. 130.,131 és 132 jelzéssel találhatók meg a Tolna Megyei Levéltárban illetve a neten, hála a http://www.archivportal.arcanum.hu portálnak. Mostani kis írásomban ennek a térképnek a keletkezéstörténetéről lesz szó.
Régebbi, a Gemenc történetéről szóló írásaimban már több helyütt érintettem, hogy a Sárvíz állandó mocsarai révén sok problémát okozott. A vidék legnagyobb birtokaival az Esterházyak rendelkeztek, és az első vízrendezési, vízszabályozási tervek is az ő megbízásukra készültek a 18.század második felében. Előbb 1766-ban Krieger Sámuel a Balatonról és vízrendszeréről készített felmérést, majd 1767-ben Böhm Ferenc, a tatai Esterhazy-uradalom mérnöke a Sárvíz mentét térképezte fel, végül 1769-ben Vertics Ferenc a Sió mente mocsarait. Fejér és Veszprém megye kezdeményezésének hatására a Helytartótanács 1771 végén elrendelte a Sárvíz szabályozását. Ennek keretében a tolnai szakasz vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését és elvégezték. A munkálatok királyi biztosává báró Sigray Károly nyugat-magyarországi földbirtokost, későbbi somogyi főispánt (1772-1785) nevezik ki. Sigray megbízásából el is készült térképünk, amely egyesítve ábrázolja a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerét.A térkép készítői Krieger Sámuel, Deáky József és Böhm Ferenc mérnökök. A számunkra legfontosabb sárvízi részeknek Böhm a készítője, ezért hivatkozom az ő nevével a térképre. A térképről különböző időkben több másolat is készült, ezt Vertics Ferenc végezte el.
Nézzük meg, mit is sikerült kideríteni ezekről a jeles mérnökökről. Közülük kétségtelenül Bőhm Ferenc (1736-1799) a legjelentősebb. Bőhm 1759-ben végezte el a bécsi hadmérnöki akadémiát, ami ebben az időszakban az egyetlen térképészeti mérnökképző intézmény volt a Habsburg Birodalmon belül. Az Esterházyak alkalmazásába került a tatai uradalmi központban. Nem csak vízrajzi térképeket és tervezéseket végzett el, hanem kert- és épülettervei is fennmaradtak, főleg Tatán és más Esterházy birtokokon. Széleskörű és eredményes munkájának elismeréseként 1785-ben II. József császártól nemesi címet is kapott. A cím felvétele alkalmából nevét magyarosította Cseh-re. Tatán hunyt el.
Krieger Sámuelnek(1746-1781) eperjesi gyógyszerész volt az apja, majd a bécsi hadmérnöki akadémiát végezte ő is el.Főként Sopron környékén működött, a Rába és a Rábca szabályozási tervein dolgozott.
Deáky József a váci majd a győri püspök mellett volt uradalmi tiszt. Működéséről keveset tudunk, ő inkább arról híresült el, hogy apja volt Deáky Zsigmondnak (1795-1872), a későbbi győri tudós kanonoknak, írónak.
A Sió és a Sárvíz szabályozási munkáinak első lépéseként 1772-ben elkészült hármuk közös térképe, ami alapján elkészültek a rendezési tervek. 1774 nyarán Böhm Ferencet a munkálatok vezető mérnökévé nevezték ki. Böhm tervei közt az szerepelt, hogy a Sárvízzel párhuzamos szárítócsatorna - ez lenne a mai Sió- vezeti le a térség fölös vizeit. Ezt Böhm és Krieger 1776-ban beterjesztette a helytartótanácsnak,ahol azt a Walcher József vezetésével működő tanács lényegében elutasította. Ennek ellenére a Sión ás Sárvízen a munkálatok elkezdődtek. A Sió Simontornya alatti, valamint a Sárvíz felső szakaszán indultak meg a munkálatok, amik azonban pénzhiány, érdektelenség és a környező földesurak ellenkezései miatt néhány év múlva abbamaradtak, és majd csak a XIX.században, egy másik generáció idején folytatódtak.
Ez a kis írás egyben tisztelgés a 275 éve született Böhm Ferenc mérnöki teljesítményei felett, bármennyire is másként ítélik meg egyesek az akkoriban elkezdett vízrendészeti munkákat.
Felhasznált főbb irodalom:
Bencze Géza: Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században. Honismeret 2002/2
Székesfehérvári Polgár Info
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII.századi Magyarországon; Akadémia Kiadó, Bp.1983
Az Alsó-Telefonos-tónál
 |
| Keselyűs felé, József-puszta határában |
 |
| A Holt-Sió és a Sáros környékén |
 |
| Memento mori! |
 |
| Lószúnyog. Érdekes, hogy május legvége van, és a Gemencben sincs még a gyötrőszúnyogokból. Tavaly ilyenkor alig lehetett kibírni. Kullancsból is, mintha sokkal kevesebben lenne az idén. Eddig csak 4db-bal találkoztam. |
 |
| A Sáros partján |
 |
| Harmat |
 |
| Tulajdonképpen előkészületlenül mentem az útra. Keselyűstől a kéktúrán akartam eljutni a Borrévi-tóig, de GPS és térkép nélkül elkeveredtem. (Érdekesen vezetik a turistautat errefelé.) Megfordulva nyiladékról nyiladékra véletlenszerűen bolyongtam, és felkészültem, hogy ez lesz az eddig legunalmasabb Gemenc-túrám, amikor váratlanul az Alsó-telefonos körüli ingoványnál találtam magam. A tó partján kapitális füzek mutatkoztak. |
 |
| Egy öreg, de kisebb fűz. Ez a Telefonos érdekes név. Nyilván a régi térképeken hiába is keressük. Andrásfalvy sem említi alapművében. A Cartographia térképén viszont szerepel. |
 |
| Az Alsó-telefonos-tó. Régen itt a Duna folyt. |
 |
| Ha kicsit engedékenyebb vagyok, meg van az országos rekorder fűzből. |
 |
| Valamikor hatalmas kerülete lehetett,de ki tudja, hány ágból állt? |
 |
| Még él |
 |
| Ligeti szőlő |
2011. május 28., szombat
Bozsi dolina (Istenvölgye)
 |
| Vadles az Istenvölgyében, Szálka mellett. Az első kataszteri térkép még rác néven ismerteti ezt a szép völgyet, pedig akkor már a németek voltak többségben ezen a vidéken. Így én is ezt a nevet írtam elsőnek. |
 |
| Istenvölgye a vadlesből |
 |
| A völgy közepén egy domináns, de messze nem listás fűz áll. |
A Lajvér-patak mentén
 |
| Ma reggeli utam helyszíne a Szálka melletti Lajvér-patak rétje és a szomszédos erdő volt. Ezen a képen is visszafogott HDR van. Végül is drágább fényképezőgépekbe eleve beleteszik ezt a technológiát, úgyhogy eldobva erkölcsi aggályaimat, olcsó kisgépem képei közül többet én is fel fogok dobni ezzel a technológiával.A technológiáról itt olvashatunk jó segédletet, ingyenesen letölthető legális szoftverajánlattal. |
 |
| Egy kiadás előtt álló térkép tesztelését végeztem el. Ez a térkép erre a vidékre két nagy fát is jelzett. A Szarvas-forrás felé rá is akadtam két nagy bükkre. A Brányoki-erdő másik jelzett nagy fáját nem találtam. |
 |
| Az erdőből kifelé tartva megfogott a patak menti rét szépsége |
 |
| Egy mélyebb vizenyős területen mocsári nőszirmok garmadája nyílik |
 |
| Reggeli |
 |
| Reggeli torna |
 |
| Bütykös hattyú a patak vízén |
 |
| Hattyú enyhén giccses stílusban |
2011. május 27., péntek
Az Óriás-hegyen
 |
| A Tót-völgyből induló sárga turistaút fontos erdei út. A relatíve nagy forgalma miatt valóságos "Via Mortis" lett belőle. Lábatlan gyík tetem. (B1 típusú, csak a fején mentek át) |
 |
| Egy élő társa |
 |
| Raponcaharangvirág |
 |
| A "Via Mortis".A felvétel utólagos, visszafogott HDR technológiával van "feldobva" Ezúton is köszönöm Ábrahám Bélának, hogy a program egy ingyenes verziójával megajándékozott. |
 |
| Szúrós csodabogyó |
 |
| Kilátás az Óriás-hegyről. Ezt is visszafogott HDR-nek tettem ki. Egyelőre nem ejtett rabul a technológia, bár igaz, hogy az olcsó kis gépem szinte egy kis szoftveres tuningért kiált. |
2011. május 24., kedd
2011. május 22., vasárnap
A dunaszentgyörgyi láperdő
 |
| Panorámakép A láperdő egy nagy, több mint 300 ha-os terület, aminek védelmét már 2007 óta tervezi a DDNP, de -úgy tudom-, ezidáig nem valósult meg. Északi részén már jártam régebben. Most a falu felől közelítettem. |
 |
| Disznó volt. |
 |
| Háttérben a református templom tornya |
 |
| Egerészölyv |
 |
| Nem láttam még olyan helyet, ahol ennyi mocsári nőszirom nyílt volna. Egy-két nagy fűzben, nyárban is reménykedtem |
 |
| Még találtam egy-két nyári tőzikét |
 |
| A mélyebb ismerkedésnek ezúttal nem csak az időhiány, hanem egy váratlanul kitörő, de annál hevesebb és kitartóbb allergiás roham vetetett véget. |
Szombati pillanatok
 |
| A lassan már csak egykorinak nevezhető 12.A osztályom (minden osztályok legjobbika)araszolgat lefelé egy mecseknádasdi domboldalon, miután (lassan már csak egykorinak nevezhető) osztályfőnökük egy hatalmas csalánosba vezette őket. |
 |
| Sötétvölgy |
 |
| Bogarak a Sötétvölgyben |
 |
| Kis apolló-lepeke a Sötétvölgyben |
2011. május 20., péntek
Domaszéki tanyák közt
 |
| A zöldfási Szt. István templom 1938-ból, reggeli napfényben. Ez volt az itteni tanyavilág közepén álló első templom. |
 |
| Tanya Zöldfás közelében |
 |
| Az egykori zöldfási iskola. Az udvarán álló Katolikus Ifjúsági Központ házaiban olcsó, tiszta, kulturált szálláshelyek vannak, főként fiatal csoportok igényeinek. |
 |
| Reggeli séta |
 |
| Kerítés pipacsokkal |
 |
| Búzaföld |